| Színes írások
| 2000. június 13., kedd - Forrás: Világgazdaság - Szerző: Kende Katalin | Drágán megfizetett napsugár
Szaporodik a bőrdaganatos megbetegedés
A melanoma malignum — amit a köznyelv melanomaként emleget — az egyik legrosszabb indulatú daganat, napjaink rettegett betegségévé vált. Az Amerikai Egyesült Államokban a harminc év körüli férfiak között a leggyakoribb halált okozó rákos elváltozás. Ausztráliában sajátos kormányprogrammal igyekeznek megelőzni a megbetegedéseket. Bár nyáridőben már ott bujkál tudatunkban, hogy a napfény veszélyes lehet, még mindig nem vigyázunk eléggé magunkra, nem vesszük komolyan az intelmeket. Erre figyelmeztet Gilde Katalin, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa, aki nyár elejei összeállításunkban segítségünkre volt.
A bőr rosszindulatú elváltozásainak túlnyomó többsége úgynevezett basalsejtes rák, vagyis olyan hámdaganat, ami eredményesen kezelhető. Jelentéktelen tünetekkel kezdődik, nem kelti daganat gyanúját. Az ember csupán egy pirosas foltot észlel, ami erekben gazdag, hámlik, esetenként nedvedzik, de nem okoz panaszt. Intő jel lehet azonban — hangsúlyozza Gilde Katalin — hogy hagyományos kezelésre nem változik: nem javul, nem is romlik. Ekkor már mindenképpen tanácsos a bőrgyógyászt felkeresni. Minél előbb távolítják el a daganatot, annál biztosabb a teljes gyógyulás, és szinte észrevétlen marad a beavatkozás helye. A késlekedéssel nagyra növekedhet, és ha kényes helyen van, például az arcon, nehezebb szépen kimetszeni. Ám nemcsak esztétikailag lehet hátrányos a megkésett műtét. Előfordulhat, hogy nem lehet maradéktalanul eltávolítani a daganatot, visszamaradhat valami, ami már komplikációkat okozhat.
A melanoma sokszor ép bőrön keletkezik, ám gyakran meglévő anyajegy helyén vagy amellett is kialakulhat. Mindenesetre, azt, akin sok anyajegy van, a fokozott rizikójú csoportba sorolják az orvosok. Gyanút kelthet tehát, amikor az ép bőrfelületen barnásfekete vagy akár egy árnyalatnyi folt jelenik meg, amely lehet szabályos és szabálytalan alakú, jól elhatárolható vagy éppen elmosódott szélű.
Nagy baj — mondja Gilde Katalin —, ha csak gyanakszunk, de nem fordulunk szakorvoshoz. A daganat legelső fejlődési fázisában, amikor a burjánzás még csak a hámréteget érinti, az egyszerű sebészi beavatkozás teljes gyógyulással jár. Ahogy vastagodik a tumor, úgy fogy az esély a felépülésre. A melanoma előrehaladott stádiumában, a nyirokutak és a véráram útján, áttéteket képezhet a nyirokcsomókban és a létfontosságú szervekben, így igen rossz a betegség kimenetele. A tapasztalatok szerint, sajnálatos módon, a betegek többnyire csak akkor fordulnak szakorvoshoz, amikor az ártalmatlannak tűnő bőrelváltozás már vérzik. Az ilyen esetekben, a sebészi beavatkozást követően két-három évvel, a betegek majdnem felénél már számítani lehet az áttétre.
A melanoma régebben igen ritka és csaknem mindig halálos kimenetelű daganat volt. Ma az előfordulási arányának növekedése a második leggyorsabb a daganatok sorában. (Első helyen a nők tüdőtumora áll.) Az Amerikai Egyesült Államokban tavaly egymillió rosszindulatú bőrrákos megbetegedést regisztráltak. A harminc év körüli amerikai férfiak között jelenleg ez a leggyakoribb, halálhoz vezető daganatos betegség.
Északon kevésbé okoz bajt, mint az Egyenlítőhöz közeli vidékeken, ám ott is elsősorban a világos bőrűek között szedi áldozatait, az őslakosoknak ritkábban árt.
Foglalkozás, szociális helyzet, életmód ugyancsak érzékelhetően befolyásolja a bőrdaganatok előfordulását. A hámdaganatok elsősorban azoknál fordulnak elő, akiknek bőre folyamatosan ki van téve a napfény ártalmainak, így például a tengerészeknél, halászoknál. Szakemberek rámutatnak arra: különösen a második világháború után az anyagi jólét fogalma összekapcsolódott a napsugaras szabadidősportokkal, a lebarnult bőr, mely az egészséget testesítette meg, státusszimbólummá vált.
Az, aki megengedheti magának, télidőben is a napos tengerpartra megy, ekként nagy és váratlan fényhatásnak teszi ki a bőrét. Ez az erős változás — főként, ha az ember gyermekkorában leégett néhányszor — fokozza a melanoma rizikóját. Nem véletlen például, hogy a déli tengerekre szívesen járó svédek, norvégok körében igen gyakori a bőrrák.
Magyarországon az évtized első néhány esztendejét követően, az adatvédelmi és a statisztikai törvények hatályba lépése óta, sajnálatos módon hiányzik a pontos, a szakemberek munkáját is segítő nyilvántartás. Az Országos Onkológiai Intézet bőrgyógyászati osztályán és az ambulancián rögzített évi 17 ezer fölötti betegszám azonban azt jelzi, hogy nálunk szintén egyre gyakoribb a bőrrák, így a rendkívül rosszindulatú melanoma is.
Ami a fogyó ózonréteget illeti: ha mától minden érintett állam megtenné a nemzetközi egyezményekben előírt intézkedéseket a környezetszennyezés megállítására, akkor is hosszú évtizedekbe telne, amíg ennek kedvező hatását érzékelné a világ. De az intézkedések váratnak magukra. Ezért bőrünk védelmének egyetlen módja az óvatosság és szokásaink megváltoztatása.
Mindenképpen kerüljük az erős napot — óvnak az orvosok. A sugárzás okozta bőrpír már azt mutatja, hogy károsodtak a sejtek. Ezért semmiképpen ne “napozzunk rá” a leégett bőrünkre. A sejtek reparáló anyagai ugyanis helyrehozzák a bajt, mintegy “kivágva” maguk közül a károsodott sejteket. Ellenkező esetben, állandó munkára késztetve, kimerülnek. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek. A gyermekkori napégések hatása 10-30 év múlva jelentkezik, oka lehet a felnőttkorban kialakuló melanomának.
Az erős nap ellen védekezni lehet a bőrt minél nagyobb felületen elfedő ruházattal, széles karimájú kalappal, magas védőfaktorú napozókrémekkel. Tanácsos kerülni a napozást 11 és 15 óra között.
A túlzásba vitt napozáson kívül több más, a bőrrák létrejöttében szerepet játszó rizikótényezőre is felhívják a figyelmet az orvosok. Óvatosságra intik azt, akinek családjában már előfordult ilyen megbetegedés, vagy nagy anyajegye van, világos, szeplős a bőre, vörös, illetve szőke a haja. A tévhitekkel ellentétben a szoláriumhasználat is ártalmas, legfeljebb kevésbé, mint az erős napsugárzás.
***
A melanoma a pigmenttermelő sejtek rosszindulatú daganata. A melanocyták termelik és adják át a környező hámsejteknek a melanint. Ez az anyag — elektronbefogó sajátossága révén — az ibolyántúli sugárzás által keltett kémiai hatásoktól védi a sejteket.
***
Az Országos Onkológiai Intézet bőrgyógyászati osztályán — ahol 5 orvos, 4 asszisztens és 11 ápolónő dolgozik — 22 ágyon havonta mintegy 100 beteget ápolnak. A betegeknek egyetlen közös zuhanyozójuk van. A szegényes állapotokon gyakran éppen a betegek igyekeznek segíteni, adományokkal és munkával. Maguk csináltak például egy kórteremből kettőt, és ők festették ki az orvosi szobákat. Az ambulancián — ahol beutaló nélkül, bárki jelentkezhet — a havi betegforgalom eléri az 1800-at. |
|
