A műfogsor beragasztása A magyar lakosság döntő hányada sajnos meglehetősen fiatalon veszíti el saját, maradó fogazatát, és ezek a páciensek ettől kezdve fogpótlásra szorulnak. Ez lehet fix vagy kivehető pótlás; fixnek a beragasztott, úgynevezett hídpótlást nevezzük, a kivehető pótlás pedig lehet részleges és teljes. Részleges kivehető fogsorra akkor szorul a páciens, ha az állcsontjában még van fog vagy foggyökér, amihez különféle módszerekkel hozzákapcsolható a kivehető pótlás. Ma már egyértelműen a fémvázból készült részleges fogsor számít korszerűnek, a műanyag, részleges kivehető fogsorok ugyanis ártalmasak a meglévő fogakra és a fogágyra nézve is, mert kilazítják a még meglévő fogakat. Amíg jó a részleges kivehető fogsor, nem szokás beragasztani a szájba. Ha a részleges kivehető pótlást már csak úgy tudja használni a páciens, hogy fogsorragasztóval beragasztja a szájába, akkor az a pótlás már nagyon rossz, és mindenképpen korrigáltatni kell, illetve érdemes újat készíttetni. A ragasztással ideig-óráig ugyan megelőzhető, hogy mozogjon vagy billegjen a fogsor - viszont így a még meglévő, maradó fogak biztosan tönkremennek. A műfogsort is ápolni kell, a fogmosás elengedhetetlen. Teljes kivehető pótlás akkor szükséges, amikor a páciensnek már egyáltalán nincs saját foga. A teljes fogsorok általában műanyagból készülnek; a fölső fogsort a vákuum tartja a helyén, az alsónál pedig olyan kiterjesztést kell alkalmazni, hogy a pótlás aránylag stabil maradjon az ajak vagy a nyelv mozgásának ellenére is. A teljes kivehető pótlást nappalra nyugodtan beragaszthatják a betegek, de éjszakára semmiképpen sem tanácsolom a ragasztást, mert nem szerencsés, ha a ragasztó éjjel-nappal érintkezik a nyálkahártyával. Tehát éjszakára ne ragassza be a beteg a fogsort - de ne is vegye ki a szájából, hanem aludjon vele nyugodtan! A korszerű kivehető fogsorokat éjjel-nappal a szájban kell tartani, és csak a tisztítás idejére kell kivenni a szájból. A műfogsort viselő pácienseknek is érdemes fél-egyévente felkeresniük a fogorvost (még ha panaszmentesek is), hiszen a vizsgálat alkalmával az orvos megnézi a betegek nyálkahártyáját is, és ha elváltozást talál - például rákmegelőző állapotra utaló jeleket vagy súlyos, komoly következményekkel járó gyulladást, esetleg gombásodást -, akkor gondoskodik a kezelésről. |