| Színes írások
| 2000. június 13., kedd - Forrás: Világgazdaság - Szerző: S. V. | Felgyorsult életmód – lelassult gyomor
A lakosság 30-40 százaléka szenved a gyomorégés, az émelygés, a hányinger, a korai jóllakottság, a puffadás, az éhségfájdalom problémáitól. Ez a civilizációs tünetcsoport a modern társadalmak egyik népbetegsége, amelyet diszpepsziának neveznek.
Amerikában a diszpepszia a leggyakoribb oka a munkahelyi hiányzásoknak, több mint 80 millió amerikai él együtt e kellemetlen betegség tüneteivel. Nálunk is mind többen panaszkodnak különféle gyomorbajaikra.
Emésztőrendszerünk eredetileg könnyedén megbirkózott az elfogyasztott táplálékokkal, hiszen alapvetően természetes anyagokat fogyasztottak az emberek. Az élelmiszerek evolúciójával azonban nem tudott lépést tartani — állítják a szakorvosok. Gondoljuk végig egy átlagos napon elfogyasztott ételek sorát, és próbáljuk beleélni magunkat, mit jelenthetnek ezek az emésztőrendszernek. Például amikor egy-egy mesterséges ételszínezékkel, részben szintetikus úton előállított, tartósítószerekkel konzervált élelmiszerről van szó. Ehhez hozzáadhatjuk a napi stresszt, az állva, telefonálás vagy két tárgyalás között sebtében bekapott szendvicset, a késő esti bőséges pótvacsorákat, a rendszeres mozgás, a pihenés, feltöltődés hiányát. Nem is beszélve a dohányzás és az alkohol fokozott káros hatásairól.
Diszpepsziáról akkor beszélhetünk, ha az említett tünetek — mint a gyomorégés, émelygés, hányinger, korai jóllakottság, puffadás, éhségfájdalom — bármelyike, esetleg közülük egyszerre több is, rendszeresen visszatérő panaszként jelentkezik. A funkcionális diszpepsziás tünetek sajátossága, hogy organikus elváltozás nem mutatható ki a szervezetben, annak ellenére sem, hogy a panaszok rendszeresen visszatérnek. A rendszeresen visszatérő panaszok miatt a kellemetlenség állandósul, és ez — ahogyan kutatások is bizonyítják — jelentősen rontja az életminőséget.
A közhiedelemmel ellentétben az emésztési panaszok túlnyomó részéért nem az elégtelen vagy túlzott savtermelés a felelős, hanem az emésztési rendszer nem megfelelő mozgása. A lelassult gyomormozgás — az úgynevezett diszmotilitás — okozza a gyomorpanaszok jelentős részét. Diszmotilitás esetén a gyomor és a bélrendszer természetes mozgása nincs jól összehangolva.
A reflex jellegű diszpepszia esetén például a savas gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, és annak alsó szakaszán a nyálkahártyát károsítja. Ez okozza az égő érzést. A motilitászavar állhat sokszor a fekély jellegű diszpepsziás jelek mögött is, amelynek tünetei hasonlítanak a fekélybetegségre. A gyomor és a bélrendszer mozgását a megfelelő gyógyszerek segítségével sikeresen össze lehet hangolni. Az ötletszerűen bekapott szódabikarbóna vagy egyéb savcsökkentő szerek legfeljebb átmeneti enyhülést hozhatnak, a baj okát azonban nem szüntetik meg.
A diszpepszia tünetei figyelmeztető jelei lehetnek egy komolyabb megbetegedésnek is. Éppen ezért helytelen különféle gyógyszereket találomra bevenni. Ezzel többet árthatunk, mint használunk. Diszpepsziás tünetekkel a helyes út, ha felkészült háziorvosunkhoz fordulunk. |
|
