A cukorbetegek depressziója szinte még a kötelező vércukorszint mérésnél is előbb jelzi a diabétesz szövődményeként kialakuló szívkoszorúér-betegséget - derül ki egy amerikai epidemiológiai vizsgálatból, amelyet az Economist egyik szerzője ismertet. 

A depresszió - olvassuk az angol hetilap egy másik cikkében - a szervezet ellenálló képességét általában gyengíti. A depressziósok általában könnyen halnak, állítja dr. Ormay István magyar belgyógyász-pszichiáter. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint egyre súlyosabb közegészségügyi probléma a depresszió.

A diabétesz (cukorbaj) károsítja az érfalakat, a megváltozott összetételű vérzsírok fokozhatják a gyulladásos reakciót. A kialakuló érelmeszesedés (arterioszklerózis) szívkoszorúér- (coronaria) betegségbe is torkollhat, ami az infarktusveszélynek is jelzése. - komoly szövődmény az I-es és a II-es típusú cukorbetegségnél egyaránt előfordulhat, ezért fontos a rendszeres kontrollvizsgálat. 
Dr. Trevor Orchard, a pittsburghi egyetem epidemiológusa több mint 600 cukorbeteg adatait elemezte, akiknél az utóbbi hat esztendőben nemcsak rutinellenőrzéseket végeztek kétévenként, hanem pszichológiai vizsgálatot is. 
A Beck-féle depressziós skálán, tesztkérdésekre adott válaszok alapján mérték a mentális állapotot (például pesszimizmus, öngyilkossági gondolatok, elvonultság, libidó). S amint a The Economistban olvasható, csaknem kétszer magasabb volt a depressziós pontszámuk (12,2) azoknak a betegeknek, akiknél az érelmeszesedés előrehaladásával angina pectoris (szívtájéki fájdalom) fejlődött ki, mint azoknak, akiknek szíve még egészséges (6,6). 
A cukorbetegek mintegy 30-40 százaléka depressziós. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a kardiológiai társaságok vizsgálatai nyomán felfigyeltek arra is, hogy a coronariabetegek nagyobb hányada ugyancsak depressziós. Az összefüggéseket kereső elemzések sorában az egyik legnagyobb, legátfogóbb a pittsburghi kutatás - tájékoztatta lapunkat dr. Ormay István belgyógyász-infektológus, pszichiáter. 
Ez a vizsgálati eredmény is megerősíti, hogy a fizikai állapot meghatározásakor jobban figyelembe kell venni a betegek szubjektív érzéseit: mennyire érzik magukat elkeseredettnek, életuntnak, csökkent munkaképességűnek, fáradtnak. Minél kimerültebbnek érzékeli magát a beteg, annál valószínűbb, hogy érelmeszesedése előrehaladottabb stádiumban van, és halálozási rizikója is nagyobb. 
A lelkileg rendben lévőknél általában hamarabb halnak meg a depressziósok akkor is, ha egyébként nincs különösebb szervi bajuk. S nem csupán a pszichés állapotból következően (öngyilkosság, baleset, szenvedélybetegségek), hanem a fertőzések (tüdőgyulladás, influenza) miatt is. - jelenség felkeltette egy másik pittsburghi kutató, dr. Gregory Miller pszichológus érdeklődését. 
Munkacsoportja 32 depressziós nő vérvizsgálata nyomán 'immunológiai apátiát' mutatott ki. A szóban forgó asszonyok szervezetében ugyanis az idegen kórokozó bejutásakor nem szaporodnak el úgy az antigéneket termelő sejtek (limfociták), mint a kontrollcsoportnál. Tehát nemcsak a depressziós beteg, hanem védekező rendszere is közönyössé válik a külvilággal szemben. 
Megfigyelték továbbá, hogy a vizsgált nők ideg- és immunrendszere között megváltozik a kommunikáló citokinek - például a vérnyomásemelő noradrenalin és a védőszerepet játszó ösztradiol nemi hormon - aránya, s ennek következménye a limfociták funkciózavara. 
Az említett hormonális egyensúlytalanságon kívül még más magyarázatot is talált a fertőzésre való hajlamra dr. Miller, méghozzá a depressziós asszonyok életmódjában. Ők ugyanis az egészségesekhez képest kevesebbet mozognak, a limfociták működése pedig - a kutató szerint - összefügg a fizikai aktivitással. 
A depressziósok csökkent ellenálló képességét más vizsgálatok is igazolták. A pittsburghi elemzés laboratóriumi körülmények között született, ezért még pontosan tisztázni kell az egyes betegre jellemző klinikai következményeket, véli Ormay főorvos. Hasonlóan fel kell tárni, mi történik az agy és az immunrendszer között a testmozgás hatására. 
A depressziósok gyakran inaktívak, de pszichoterápiás módszerekkel mobilizálhatók. S akkor jól megválasztott viselkedésterápiával - a készséghez, állapothoz igazodó mozgásprogrammal - talán megelőzhető lesz náluk a következő depressziós időszak. Ezzel pedig nemcsak a fertőződési hajlam csökkenthető, de javítható a szívkoszorúér-betegség gyógyulási esélye is. 
A pittsburghihoz hasonló vizsgálatok egészen a molekuláris alapokig 'leásva' próbálják tudományosan bizonyítani azt, amit a test és a lélek összefüggéseiről évezredes megfigyelések, tapasztalatok alapján ismerünk. Egyre hangsúlyosabbak az ilyen kutatások, mivel a WHO előrejelzése szerint az egyik fő közegészségügyi problémát a depresszió okozza majd.