Áthatolhatatlanságával véd a káros anyagoktól, illetve organizmusoktól, s ha mégis keresztüljut rajta valami, az irha egészséges vérellátásának köszönhetően a fehérvérsejtek ártalmatlanná teszik a behatolót. A bőr szerepet játszik a szervezet hőszabályozásában azzal, hogy hideg környezetben a vérerek összehúzódnak s az apró izmocskák összehúzódásakor felborzolódnak a szőrszálak, amelyek között a meleg levegő megreked. Melegben viszont kitágulnak a vérerek, s a verejtékmirigyek által kiválasztott izzadtság párolgása hűti a testet. Ez az egyik legnagyobb érzékszervünk is: a bőrben lévő fájdalom-, nyomás- és hőérzékelő receptorok folyamatosan küldik vészjelzéseiket az agyba.

Naponta milliószámra kopnak le rólunk elhalt hámsejtjeink. Pótlásukról azok az újonnan képződött sejtek gondoskodnak, amelyek a hámszövet aljában keletkeznek és lassan, átlagosan 21-40 nap alatt vándorolnak a helyükre, majd halnak el.

A bőr egészségét külső és belső hatások egyaránt veszélyeztetik: ez a szervünk is rendkívül érzékeny életmódunkra, táplálkozási szokásainkra, környezetünkre. Vannak jobbára kivédhetetlen ártalmak, ilyen például a munkahely poros, rossz vagy éppen a légkondicionáló miatt száraz levegője. A legtöbb veszélyt azonban mi magunk idézzük elő káros szokásainkkal, a helyes bőrápolás elhanyagolásával.

A bőrtápláló étrend első helyén van a víz, mert segíti a szövet sejtjeinek tápanyagellátását, belső nedvesítését, valamint a sejtanyagcsere-termékek eltávozását. A folyadékot pótolnunk kell, főképpen akkor, ha egyéb, vízhajtó hatású szerekkel - tea, kávé, alkohol - is élünk. Az A-, C- és E-vitamin, valamint a béta-karotin is nélkülözhetetlen a bőr egészségéhez, mint antioxidáns tápanyagok, egyes kutatások szerint lassítják az öregedési folyamatot és segítenek a szennyezett levegőben, cigarettafüstben és a napfény ultraibolya sugárzásának hatására keletkező szabad gyökök közömbösítésével. A mozgás is jótékony hatású, mert fokozza a vérkeringést, s így az oxigén és a tápanyagok eljutnak a bőr sejtjeihez is. Az izzadás szintén segíti a bőrt, a mérgező anyagok kiválasztásával segít a szervezet tisztulásában.

Az alkohol nagy dózisban, illetve rendszeresen fogyasztva a bőrnek is árt, mert kitágítja az ereket, ezzel rontja a vér keringését, így oxigénhiány lép fel sejtjeiben. Ettől fokozódhat a hajszálértágulat, így a vörös, borvirágos arcszín kialakulásának kockázata.

A dohányzás nem csak a benne lévő vegyi anyagok által károsítja a bőrt. Egyes kutatások kimutatták, hogy napi húsz szálnál kevesebb cigaretta elszívása is ötszörösére növeli a mély és feltűnő ráncok kialakulásának valószínűségét. A cigarettázók bőre sok-sok évvel hamarabb kezd ráncosodni, mert roncsolódik a bőr kollagén és elasztintartalma, de még az ajkak csücsörítése és a füst miatti hunyorgás is árt: további ráncokat csal a száj és a szem köré, a homlokra. A dohányzó ember bőre szürkéssé válik, s a vérkeringés romlása miatt több apró, kitágult ér tűnik fel rajta.

Az alvás köztudomásúan jót tesz a bőrnek, mert ilyenkor éri el anyagcseréje a maximumot: a károsodott sejtek regenerálódnak és az új sejtek kifejlődése is fokozódik, a sejtosztódás a bőrben és vérben legalább a háromszorosa az ébrenléti állapotnak. Igaz, többségünk ugyanabban a megszokott testhelyzetben alszik, így arcának egyik felét mindig több nyomás éri, mint a másikat, márpedig azon az oldalon mélyebb ráncok jönnek létre. Ezért bármilyen mulatságos, de a bőr védelmében kifejezetten jót tesz, ha álmunkban forgolódunk vagy éppen hanyatt fekve alszunk.