Nem kell szégyenkeznie annak, aki a döntéshozatal vagy valaminek az elbírálása előtt egyszerűen ,,a hasára üt". Újabb tudományos felismerések ugyanis részletesen megmagyarázzák, hogy az ilyen magatartás - vagyis az intuíció - gyakran többet ér a racionális gondlkodásnál. Mi is tulajdonképpen az intuíció? A németországi Weinheimben megjelenő Psychologie heute című egészségügyi folyóirat idézte Daniel Kahnemann amerikai kutató, a Princeton-i egyetem tanárának megállapítását, miszerint az intuitív gondolkodás "gyors, nem fáradságos és észlelőképes", ellentétben a logikus gondolkodással, amely többnyire megerőltető, munkaigényes és lassú. Az ember nyilvánvalóan az észlelésnek és a gondolkodásnak két, egymástól nagy mértékben függetlenül működő rendszerével rendelkezik, amelyek eltérő helyet foglalnak el az agyban. Az egyik, a tudat a baloldali féltekében működik. link>>

Az Annals of Internal Medicine című nemzetközi szaklapban nemrégiben napvilágot látott egyik tanulmány szerint a fehérjében gazdag diéta káros lehet azok számára, akinek nincs minden rendben a veséjükkel. Mint azt Dr. Eric L. Knight, a bostoni Massachusetts General Hospital-ben dolgozó kutatóorvos kifejtette, a fehérjék azért lehetnek károsak, mert ha nem jól működik a vesénk, akkor a fehérjék után karbamidok maradnak a szervezetünkben, melyeket a vesék választanak ki. A vesebetegségeket általában a korlátozott fehérjefogyasztással szokták mérsékelni. Ha nem tudjuk, egészségesek vagyunk-e, érdemes vérvizsgálatra mennünk, ami sok mindenre fényt derít. Figyelmeztető jel lehet a deréktáji fájdalom.

Akiknél kedvezően magas a bilirubin (sárga epefesték) szintje, kisebb arányban alakulnak ki a szív- és érrendszeri betegségek. A bilirubin nevű sárga epefesték a hemoglobin lebomlásával keletkezik. Nagyobb mennyisége okozza például az újszülöttek többségénél fellépő besárgulást. Sokáig nem tudták, mi a szerepe a szervezetben ennek a vízben nem oldódó, nagy koncentrációban mérgező (például az agyat károsító) vegyületnek. Tovább bonyolította a dolgot, hogy prekurzora (a lebontási sorban közvetlen elődje), a biliverdin vízben oldódó, nem mérgező anyag, amit a szervezet könnyen ki tud választani. Miért és hogyan alakul a biliverdin bilirubinná? Ausztrál kutatók néhány évvel ezelőtt megállapították, hogy a bilirubin nagyon erős antioxidáns, ami megvédi a sejteket a szabad gyökök károsító hatásától. De hogyan képes erre, hiszen a szövetekben csak nagyon kis koncentrációban találták meg? link>>

Igaz ugyan, hogy a nagykiszerelésű szénsavas italok kímélik a pénztárcánkat, de vajon ugyanezt teszik a szervezetünkkel is? A Marion County Medical Center kutatóorvosai szerint egy nagy palackos szénsavas ital akár napi 400-500 kalóriával is növelheti a kalóriabevitelünket, ami pedig egy év alatt akár 20-25 kilogrammnyi súlynövekedéshez is vezethet, ha nem vigyázunk. Az orvosok ezért azt tanácsolják, hogy inkább ne vegyünk ezekből az italokból sokat, válasszuk a kisebb adagokat, még ha arányosan számolva többe is kerülnek.

A bulimiában megbetegedettek családjában gyakran figyelhetünk meg konfliktusokkal teli kapcsolatrendszereket, melyek részesek a betegség kialakulásában és fennállásában. Ez a megállapítás természetesen erős ellenállást vált ki az érintettek szüleiből. A szülők ugyanis legjobb tudásukkal próbálták gyermeküket nevelni, boldog életet biztosítani nekik. És most még ők is a hibásak a gyermek megbetegedésében. Természetesen ez így nem igaz, hisz tény, hogy a család egy olyan rendszer, amely hatását több személy összjátéka révén fejti ki• így nem beszélhetünk tettesről és áldozatról. Sokkal fontosabb azt a kérdést tisztáznunk, vajon hogyan funkcionál a család, és hogyan változhat meg. A bulimiás személyek családja kívülről nézve normálisnak hat. Az apa legtöbbször jólkereső szakmában dolgozik, az anya pedig ugyan dolgozik, fő tevékenysége mégis a háziasszonykodás, teljesen a háztartás vezetésének és a gyermekek nevelésének szenteli magát. Mindkét szülő kötelességtudó és erősen tartják magukat a társadalmi normákhoz, értékekhez. A gyermek iskolai teljesítménye általában nagyon jó, de mindenesetre átlagos. Kívülről nézve tehát egy harmonikus család képét látjuk, s ezáltal még nehezebben érthető az étkezési zavarok kialakulása. link>>

Amerikai és brit kutatók szerint egy mikrobicid – mikroorganizmusok megsemmisítésére képes kémiai anyag – eredményesen megakadályozhatja a HIV-vírus terjedését. Ha az állatkísérletek eredménnyel zárulnak, elképzelhető, hogy hamarosan megjelenik a gélbe kevert, embereknél is alkalmazható hatóanyag. A Nature Medicine-ben megjelent beszámoló szerint egy mikrobicid hatékonyan megakadályozta a HIV-vírus felszívódását. A kísérletek során a B–12 jelzésű humán antitestet tartalmazó mikrobicid gélt juttattak makákó majmok hüvelyébe. (A makákó majmokat nem fertőzi meg a humán HIV-vírus, ezért a kutatók egy hibrid majom–ember vírust állítottak elő.) A gél több mint hét órán keresztül meggátolta a majom HIV-vírus fertőzését. A kutatók reményei szerint a mikrobicideket – ha az állatkísérletek után az embereknél is hatékonynak bizonyulnak – hamarosan krémek, habok formájában a szexuális aktust megelőzően juttatnák a hüvelybe. A hatóanyag megakadályozza, hogy a vírus megtámadja a sérülékeny sejteket, ráadásul szappanos vízzel könnyen kimosható. link>>

A neurológusok már régóta töprengenek azoknak a bőrben levő idegsejteknek a funkcióján, amelyek csak igen lassan vezetik a jeleket. Svéd kutatóknak most sikerült kideríteniük a C-rostok titkát: ezek továbbítják az agyba a simogatást. A göteborgi Sahlgranska Kórház orvosai olyan beteget vizsgáltak, akinek bőréből, egy súlyos betegség következtében, hiányoztak a tapintóidegek, de a C-szálak rendszere ép volt. Az 54 éves beteg észlelte a bőre finom ecsettel való simogatását és kellemesnek találta. Egyidejűleg az asszony agyát is megfigyelve az érzelmeket kiváltó agyrégiókat aktívnak találták, míg a tapintásérzést feldolgozókat nem. Ezek a lassúinger-vezető sejtek mindenütt megtalálhatók a bőrben, ahol szőr nő. Az orvosok ezért azt tanácsolják a szerelmeseknek, hogy csak lassan simogassák egymást, a gyors simogatásra a C-szálak ugyanis nem reagálnak - írja a Bild der Wissenschaft című német folyóirat.

Manapság, amikor egyre többen végeznek ülőmunkát anélkül, hogy mellette kellő mennyiségű mozgáshoz jutnának, egyre elterjedtebbek a hát- és nyakfájdalmak. Holott ezek megelőzhetőek és enyhíthetőek, ha beiktatunk mindennapi teendőink közé egy-egy gyakorlatot. Íme: feküdjünk hasra, majd lassan húzzuk fel felsőtestünket, úgy hogy sarokülésbe kerüljünk, karunk előttünk feküdjön a földön, tenyérrel felfelé, a könyökünkkle pedig érintsük a térdeket. Ezután enyhén görbítsük be hátunkat, és vállunkat és fejünket mélyen és ellazítva engedjük le a könyökökhöz. A lazuló hátizmok diktálta iramban mozogjunk. Ebben a helyzetben lélegezzünk lassan mélyeket, és minden egyes kilégzéskor próbáljuk meg még inkább kilazítani hátizmainkat.

A hannoveri egyetem kifejlesztettek egy eljárást, amellyel egy optoakusztikai szenzor segítségével mérni tudják a bőr fényérzékenységét. Az embernek ismernie kell bőrtípusát ahhoz, hogy a napfürdő ne ártson egészségének, például ne idézzen elő leégést vagy akár bőrrákot is. Eddig a sugárzási terápiákra kiírt betegeket vagy a soláriumok látogatóit csak ránézés alapján lehetett besorolni a hat bőrtípus valamelyikébe. A hannoveri egyetem viszont most kifejlesztett egy eljárást, amely lehetőséget nyújt arra, hogy optoakusztikai szenzor segítségével mérjék a bőr fényérzékenységét. A bőrre lézersugarat bocsátanak, amely magába foglalja az ultaibolya fény hullámhosszát, s a bőr az érintett területen fölmelegszik és rövid időre kitágul. A szövet eközben ultrahang-hullámot bocsát ki, amit ismét mérnek. Ily módon megtudjuk, milyen mélyen hatol be az ultraibolya sugárzás a bőrbe - fejtette ki a Handelsblattnak adott nyilatkozatában a kutatás egyik résztvevője. link>>

Valóban egészséges a böjt? A böjtkúra során egy sereg káros anyag kiürül a szervezetből, így az anyagcsere-folyamatok és az immunrendszer megkönnyebbül, működésük kiegyensúlyozottabbá válik. Milyen szerepet játszik a bélrendszer a kúra alatt? Mivel a bélnyálkahártya a szervezet legnagyobb felszívó és kiválasztó felülete, nem kis feladatot kap a lékúrák során. Ezért gondoskodni kell a mindennapos béltisztításról pl. keserű vizekkel, beöntéssel, kolon- hidroterápiával. Ha letisztul a bélfal, javul a kúra után az emésztés és felszívódás, csökken az idegen anyagok vérbe jutása, a kúra során pedig tetemes mennyiségű salakanyag, erjedési és rothadási termék távozik. Károsodik-e a bélflóra? Ha csak gyógyvizekkel és szelíd beöntéssel, bélfürdővel történik a béltisztítás, semmilyen szövődménnyel nem kell számolni. ha a kúrát a megfelelő szabályok szerint végezzük, akkor a bélflóra inkább regenerálódik, mintsem károsodik a böjt során. Nem alakul ki hiánybetegség a kúra miatt? Ha normális volt a felszívódás, és a kúra nem tart extrémen hosszú ideig, nem kell hiánytünetekkel számolni. link>>

A philadelphiai Drexel University egyik kutatócsoportja Dr. Steven M. Platek vezetésével arra a következtetésre jutott, hogy az ásítás elsősorban az empatikus készségek miatt ragadós: empirikus kísérleteik során kiderült, hogy az ásítást elsősorban azok 'kapják el', akiknek fejlett az empatikus készségük, azaz ösztönösen is képesek társaik érzelmi állapotára ráhangolódni, és együttérezni velük. Platek professzor szerint ilyenkor az történik, hogy az empatikus emberek automatikusan átveszik társaik mimikáját is, és ezért jön rájuk elfojthatatlan ásítási roham. Tanulság: ha empatikusak vagyunk, és nem szeretnénk idő előtt álmosak lenni, lehetőleg ne menjünk álmos emberek társaságába.

Angol kutatók egy lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy pontosan megfejtsék, miért alakul ki gyakrabban szív- és érrendszeri betegség az elhízott embereknél. A kóros túlsúlyosság és az érelmeszesedés közötti kapcsolatot már korábban is ismertük, de a tényleges élettani mechanizmust ez idáig nem sikerült megfejteni. A cambridge-i Addenbrooke Kórház kutatói azt találták, hogy az érfalak rugalmasságának csökkenéséhez a leptin nevű hormon túltermelődése társul. Ezt igazolták a betegeken végzett ultrahangos érvizsgálatok is. A leptint a zsírszövet termeli, ám a túlsúlyos pácienseknél érzéketlenség alakulhat ki e hormon hatásával szemben, ami a hormon túl magas koncentrációjához vezet. A kutatást vezető Atul Shingal professzor adatai azt igazolták, hogy a leptinkoncentráció 10 százalékos növekedése már jelentősen csökkenti az érfalak rugalmasságát. Ugyanez a helyzet a gyermekek esetében is, sőt a gyerekkorban fölszeszedett túlsúlynak komoly egészségügyi következményei lehetnek hosszú távon. Érdekes módon a leptin hatása független a vérnyomástól, vagy a koleszterinszinttől. link>>

Véralvadás-elősegítő tapaszt is visznek magukkal az amerikai katonák, ha megkezdődik az Irak elleni háború. A speciális eszköz az alapfelszerelések közé tartozik, mert akár életet is menthet. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy a tapasz mindössze két perc alatt elállítja a vérzést. Egy ilyen tapasz a polgári életben is életet menthet. Ha engedélyezik a forgalmazását, akkor egy-egy autóbalesetnél, esetleg utcai összetűzések sebesültjeinél is alkalmazható lesz, és életben tarthatja a sebesültet, addig amíg a szakértő segítség megérkezik.

A Journal of American Heart Association márciusi számában megjelent új kutatási eredmény szerint, melyre dán kutatók jutottak, a stresszes életmód jelentősen növeli az agyvérzés kockázatát: a folyamatos nyomás alatt élőknek átlagosan 89 százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy agyvérzést kapjanak, mint kevébé stresszes életmódot folytató társaiknak. A koppenhágai kutatók 13 évig kísérték figyelemmel vizsgálati alanyaikat, akinek 20 százaléka ezen időszak folyamán átesett agyvérzésen (22 százalékuk meg is halt). mint kiderült, ezek az emberek azok köréből kerültek ki, akik a vizsgálat elején stresszes életmódúnak vallották magukat. A stressz azonban legtöbbször dohányzással, alkoholizálással és magas vérnyomással is együtt ját - ezek mind hozzájárulnak az agyvérzés kockázatához.

Hamarosan tesztelésre kerülhet a mesterséges hippokampusz. Kaliforniai kutatók a mesterséges agyprotézist hamarosan elpusztult kísérleti patkányok agyába fogják beültetni. A kísérlettől azt remélik, a későbbiekben lehetőség nyílik rá, hogy az agyprotézist olyan betegek agyába is beültessék, akik stroke, epilepszia vagy az Alzheimer-kór következtében agykárosodást szenvedtek. Az implantátum számtalan elektródán keresztül kommunikálna az agy többi részével. A kísérlet túlmutat önmagán - hívja föl a figyelmet Theodore Berger, a Los Angeles-i Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California) munkatársa, a kísérlet vezetője. "Ha a protézis-beültetés nem sikerül a hippokamusszal, akkor semmivel." link>>

Az emberiség új reménye lehet halálos betegségek elleni küzdelemben a "macskafeketítő" gén, mármint az, amelyik meghatározza az állat szőrszínét. A marylandi egyetem rákkutató intézetének munkatársai szerint a fekete bundájú állatok - köztük a házimacskák és a jaguárok (jaguárból is van fekete, nem párducról van szó a hírben - a szerk.) "színgénje" fokozott védettséget nyújt a fertőzések ellen. A jaguárok bundájának színét adó gén neve MC1R. Az emberekben előforduló változata, ha mutáción esik át, vörös hajszínt eredményez. A 7 transzmembrán receptorok (a fehérjelánc hétszer halad át a sejtmembránon, mint cérnaszál a szöveten) közé tartozó MC1R elsődleges feladata, hogy kiválassza, mely anyagok juthatnak át a sejtfalon. A tudósok feltételezése szerint a gén célirányos átalakításával megakadályozható lenne, hogy bizonyos vírusok és baktériumok átjuthassanak a sejtfalakon - olvasható a BBC honlapján. link>>

A kanadai Acadia University (Nova Scotia) táplálkozás-szakértői szerint akkor sincs veszve minden, ha nem bírunk ellenállni a rágcsálnivalók csábításának, és mégis fogyni szeretnénk. A szakértők szerint néha megengedhetünk magunknak némi nassolást, csak az alábbiakra figyeljünk: 1/ ha már rágcsálni támad kedvünk, akkor gabonapelyheket válasszunk, de kerüljük el közülük a granola típusúakat, melyek sok zsírt tartalmaznak. 2/ inkább sósperecet, ropit vagy pattogatott kukoricát együnk, mint hasábburgonyát vagy csipszet. 3/ ha fagyira támad kedvünk, hűtsünk jól be egy gyümölcsjoghurtot: ugyanolyan finom, és jóval kevesebb kalória. 4/ ha csokoládét kívánunk, igyunk helyette csokoládés tejet: az íze hasonló, mégis igen kevés benne a cukor, a benne lévő tej pedig nagyon egészséges.

Egy sereg olyan gén, amely a normális embrionális fejlődéshez szükséges, nem fejeződik ki a klónozott állatokban - derült ki egy új kutatásból. A reproduktív (szaporodási célú) klónozás első kritikus lépése az az időszak, amikor a létrejövő hólyagcsíra (a kb. száz sejtből álló, 5-7 napos sejthalmaz) beágyazódik a méh falába. A legtöbb klónozott embrió ezen a ponton vérzik el - a nemrég elpusztult Dolly létrehozása során például a 277 embrióból mindössze 29 jutott túl ezen a kritikus szakaszon. Rudolf Jaenisch és kollégái (Whitehead Institute, Cambridge, USA) kutatásaik során megállapították, hogy 70-80 olyan gén, amely a természetesen fogant egérembriókban normálisan működik, kevésbé aktív vagy teljesen elhallgat (illetve be sem kapcsol) a felnőtt sejtből klónozott embriók esetében. link>>

Egy elismert brit agykutató úgy véli, hogy a magzatok tudata jóval az abortusz-korhatár előtt kifejlődik. Egyes ideggyógyászok úgy vélik, hogy a késői terhesség-megszakítások során érzéstelenítőt kellene alkalmazni. Greenfield bárónő, az Oxford Egyetem ideggyógyász professzora a Daily Telegraphnak elmondta: a bizonyítékok azt sugallják, hogy az öntudattal rendelkező agy már a terhesség huszonnegyedik hete, magyarán a terhesség-megszakítás felső határa előtt kifejlődhet. Bár a professzornak nem sikerült elérnie az abortusztörvények megváltoztatását, arra figyelmeztette az orvosokat, hogy óvatosan bánjanak a babák öntudatlanságának feltételezésével. "A magzatnak van-e öntudata? A válasz igen, de csak egy bizonyos pontig" - mondta. Tavaly a Daily Telegraph egy rövid felmérésben kiderítette: nagyon sok ideggyógyász meg van győződve róla, hogy a méhben lakó magzat érezhet fájdalmat a megfogantatás utáni huszonnegyedik hét előtt. Sokuk szerint a késői abortusz során, mintegy húsz héttel a fogantatás után már érzéstelenítőt kellene alkalmazni. link>>

Szabad? Nem szabad? Előnyös, vagy hátrányos? Korok és népek szokásai eltérnek, ha ez a téma kerül szóba. Egyes népeknél a vajúdás és a szülés könnyítésére is a szexet használják. A témában sokszor még az orvosok véleménye is eltérő lehet. A kismamák intimitásra való igénye a terhesség alatt megnövekszik, így ők mindenképpen igénylik az együttlétet, míg a férfiak egy része félelemből, vagy a felesége megváltozott alakjának köszönhetően kerüli a szexuális érintkezést. A terhesség egy másállapot, ami sokak fejében a túlzott féltés, a túlzott óvatosság képzetét kelti. Pedig a terhes kismama ugyanúgy nő marad, szexuális vágyakkal, orgazmus készséggel, mint korábban. Molnár Tamás szexuálpszichológus gyakran kap ezzel a témával kapcsolatban kérdéseket. Úgy látja, a férfiak, kispapák a magzat veszélyeztetésével kötik egybe a szeretkezés, aktus folyamatát. Meg kell őket győzni, hogy a magzatot nem veszélyeztetik, sőt a kutatások szerint a kismamának és a magzatnak is jót tesz az orgazmus élménye. Vetéléssel, korai szüléssel biztosan nem kell számolni, hacsak nincs speciális veszélyeztetett terhességről szó. A babának az orgazmust kísérő kis testmozgás kimondottan jót tesz. Az utolsó 4-6 hétre pedig maradnak a kímélő testhelyzetek és a petting, a csiklóingerléssel, csikló orgazmussal. A legtöbb párnál ekkor már a baba születése iránti várakozás fokozza az intimitás igényét, és ezért a kismamáknak sem kell a testük alakváltozásának negatív hatásától tartani. link>>