A British Journal of Cancer című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint, melynek szerzői svéd és amerikai kutatók, az olajban és zsírban sült ételek mégsem növelik a rákos megbetegedések kockázatát, mint ahogy korábban sok kutató gondolta. Pár évvel ezelőtt íródott tanulmányok ugyanis arról számoltak be, hogy a szalmakrumpli, a bundáskenyér, a rántott sajt és társaik zavarbaejtően sok akrylamidot tartalmaznak, ami hajlamosítja fogyasztójukat a rákra. Az új felfedezés szerint az akrylamid nem bűnös, így továbbra is nyugodt szívvel hódolhatunk gyorséttermi és panírozó szenvedélyünknek.

A Harvard Medical School gyermekorvosa és dietetikusa, David Ludwig szerint a glükózban gazdag ételek befolyásolják az étkezési szokásokat, és az étvágyat is megváltoztatják. A cukorkák, csokik, sütik fogyasztása ugyanis hirtelen megemeli a vércukorszintet, és ez olyan láncreakciót indít be a szervezetben, melynek következménye az elhízás. Ludwig 12 tinédzserkorú gyerekkel végzett kísérletet, melynek során az egyik csoporttal alacsony glükóztartalmú ételeket etetett, másikukkal magas, a harmadikkal pedig közepes glükóztartalmúakat. Az ételek kalóriaértéke mindhárom csoport esetén megegyezett - mégis, a sok glükózt evő csoport 4-5 órával az étkezés után jóval éhesebbnek mutatkozott, mint cukorral kevéssé ellátott társaik. Ludwig szerint a magyarázat az, hogy az édességfogyasztás után gyorsan megemelkedő vércukorszint gyorsabban is esik vissza, és innen az éhségérzet. Bánjunk hát óvatosan az édességekkel.

Egy új vizsgálat szerint a petesejtek kétszer olyan érzékenyek a sugárterápiára, mint azt korábban gondolták. Az Edinburgh Egyetem (Nagy-Britannia) kutatóinak előzetes, új eredményei szerint az eddigiekben alábecsülték a daganatos betegségek kezelésénél alkalmazott sugárterápia termékenységre gyakorolt hatásait. Adataik azt mutatják, hogy már két egységnyi sugárdózis (2 Gray) is képes elpusztítani egy női páciens éretlen petesejtjeinek (ún. oocitáinak) körülbelül a felét. Korábbi vizsgálatok során az ezt előidéző dózist négy egységnyire becsülték. Szinte minden sugárkezelés kihat a petefészkekre is - mondja Hamish Wallace, a kutatások vezetője. Egy átlagos sugárterápia során 12-30 egységet alkalmaznak. Nem valószínű, hogy a jövőben csökkenteni fogják a sugáradagokat, mivel az elsődleges cél a daganatok elpusztítása. Wallace azonban reméli, hogy az új adatok fényében alaposabban megfontolják alternatívaként a kemoterápiát, már ahol ez lehetséges. link>>

Hány ember van, akinél a kettő együtt jár? Sokan úgy tapasztalják, hogy az alkohol - megfelelő mértékben -serkenti az ember szexuális életét. Azzal érvelnek, hogy ezek feldobják, élénkítik az embert és oldják a gátlásokat. Az alkohol – főleg a hígabb oldatok, a vermutok, borok - legerősebben a gyomorsavtermelésre hatnak, serkentik az emésztést, a szervezet égési folyamatait, ám nagyon hamar kikezdik a nyálkahártyát, (komoly alkoholos stádiumokban a májat és a vesét) és fennáll annak a veszélye, hogy hozzászokik az ember. A kezdeti időszakban, amikor azért nyúl valaki az alkoholhoz, hogy a szorongás, stressz okozta feszültségét alkoholban oldja fel, még valóban okozhat alkohol felszívódása közben helyi vérbőséget a nemi szervekben is. Ez átmenetileg, egy-két alkalommal javíthatja az izgalmi állapotot, de a potenciazavarnak nem ellenszere. link>>

Egy Dél-Amerikában őshonos gyógynövény, a macskakarom (Uncaria tomentosa) hatóanyagából készült tabletta daganatos betegségek gyógyításban való alkalmazásának céljából előreláthatóan öt helyen indulnak tudományos vizsgálatok  Magyarországon - hangzott el január 28-án, kedden a kecskeméti megyei kórházban tartott sajtótájékoztatón. Összesen 225 önkéntesen jelentkező beteg bevonásával kezdődhetnek meg a vizsgálatok, miután az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélye megérkezik - nyilatkozta Szűcs Miklós főorvos, a kórház regionális onkoradiológiai központjának vezetője. A sajtótájékoztatón az Ukrán Orvostudományi Akadémia Onkológiai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy a csernobili katasztrófát követően a perui kormánytól kaptak macskakarom preparátumot. Grinevics Jurij Akimovics felkért szakértőként vesz részt a kecskeméti munkacsoport tudományos munkájában. A készítmény javította a betegek immunrendszerét, gátolta a tumorsejtek osztódását, csökkentette a gyulladást, és jelentősen enyhítette a sugár-, illetve kemoterápiás kezelések kedvezőtlen mellékhatásait, például a hányingert, az étvágytalanságot, az alvászavarokat - mondta el tapasztalatait dr. Akimovics. link>>

Időről időre parázs viták középpontjába kerül dr. Geréb Ágnes, aki 1989 óta az országban egyedül vezet le otthon szüléseket. A Magyar Orvosi Kamara már több ízben felfüggesztette tagságát és működését, a doktornő lelkesedését azonban nem tudták letörni. Kitartóan harcol az otthon szülés engedélyeztetéséért, amely felfogása szerint szabad emberek szabad választási lehetőségét jelenti.  Úgy tudom, 1989-ben vezetted le az első otthon szülést. Akkoriban elsősorban milyen tényezők hatására döntöttél úgy, hogy a kórházi praxis helyett ezt az új, kitaposatlan utat válaszd? link>>

Embereken is megkezdődtek azok a vizsgálatok, amelyek célja idegrendszeri sérülések kezelése terápiás klónozással - mondta Sydneyben Christopher Reeve, a legendás Superman c. film egykori főszereplője egy konferencián. Idegsebészek és őssejt-specialisták találkoztak múlt héten Ausztráliában egy gerincvelői sérülésekkel foglalkozó szakmai összejövetelen, ahol a lovasbalesetben lebénult színész bejelentette: néhány kutató az állatkísérletek után megkezdte a klinikai próbákat az idegrendszeri sérülések terápiás klónozással történő kezelésében. Részletekkel nem szolgált, mondván, hogy csak tudományosan igazolt eredményekkel szeretnének kiállni a nagyközönség elé. Reeve - aki 1978-ban alakította Supermant - hét évvel ezelőtt bénult le, amikor leesett egy lóról. Az 50 esztendős színész azóta a terápiás klónozás egyik legaktívabb szószólója és támogatója. "Sajnos az emberek többsége nem tud különbséget tenni terápiás és reproduktív klónozás között, nem értik a kettő közötti különbséget. A reproduktív klónozást valóban tiltani és büntetni kell" - mondta. link>>

Az Egyesült Államokban évek óta egyre kevesebben halnak meg szívinfarktus vagy agyvérzés miatt annak ellenére, hogy az érrendszeri megbetegedések még mindig az első számú halálozási oknak számítanak. Ma már nem jellemző az, hogy egy ötven éves férfi hirtelen szívinfarktusban hal meg. Ma a betegségen átesett emberek akár 20-25 évet is élhetnek még. Az orvostudomány egyértelműen sikernek könyvelheti el a szívinfarktus, mint a legfőbb halálozási oknak a visszaszorítását. Az tudomány győzelme azonban újabb kérdéseket is felvet. A hetven vagy nyolcvanévesen szívinfarktuson átesett betegek nem gyógyulnak meg teljesen, súlyos szívbetegként kell tovább élniük. Az orvosok a szívbetegségek akut természetét pusztán krónikussá alakították át. link>>

A kutatóintézet szakértői úgy vélik: nem a figyelmetlenség az oka annak, hogy gyakran belerúgunk az ágy sarkába, vagy hogy nekimegyünk az asztalnak. Az apró balesetekért a túl sűrűre tervezett napi program a felelős. Bebizonyosodott ugyanis, hogy sokkal kevésbé koordinálható az ember mozgása, ha feszültek vagyunk.

A gyógyszeripar számára nehéz időszak következhet el, ha más országokban is elindul ugyanaz a folyamat, amit most Angliában a gyógyszereket felügyelő egészségügyi hivatal kezdeményezése jelez, Amerikában pedig a gyógyszergyártók ellen induló perek. A kilencvenes években az antidepresszánsok piacán addig létezett készítmények visszaszorulását jelentette a beköszöntő Prozac-korszak. A régi szerekkel ellentétben az új gyógyszerek könnyebben használhatóak voltak, és hatásukkal az érintettek jó része elégedett volt - bár akadtak olyan mellékhatásaik, amelyek magánéleti problémákat idézhettek elő, mint, pl. a szexuális vágyak visszaszorulása. Ennek ellenére az új, szerotonin szintet szabályzó megoldások diadalútja hosszú évekig töretlen volt. Az azóta eltelt hosszabb idő azonban - ahogy minden más gyógyszer esetében is - fényt derített olyan problémákra is, amelyek alapján ezek az új készítmények már nem is tűnnek annyival fejlettebbnek a régebbi hatóanyagoknál, sőt egyes szakértők szerint hosszútávon megkérdőjelezhető, hogy megfelelően elősegítik-e a betegek gyógyulását. Kiderült, az új gyógyszerek egy idő után már nem képesek kifejteni ugyanazt a hatást, mint kezdetben. link>>

A koffein nem csak a természetes bioritmusra van befolyással, de kedvezőtlenül hat az emlékezőképességre is. Talán nem tévedek, ha azt állítom, a világ lakosságának többsége minden nap fogyaszt koffeint valamilyen formában. Ez az anyag megtalálható a teában, kávéban és számtalan üdítőitalban, sőt még a csokoládéban is. Amerikai kutatók, most a koffeines üdítők fiatalokra gyakorolt hatását tanulmányozták és kimutatták, a fejlődésben lévő szervezetet károsítja az anyag, hiszen pont azt vonja el tőle, amire a legnagyobb szüksége van, az alvást. Lehet fanyar, vagy édes, hideg, vagy meleg, a lényeg, hogy koffein legyen benne. Friedlieb Ferdinand Runge, 1820-ban valószínűleg még nem sejtette, hogy felfedezését - a koffeint - a 21 századra már ilyen sokféle formában fogjuk fogyasztani. A német vegyész volt az, aki először kimutatta, majd a kávébabból sikeresen ki is vonta a koffeint. A vegyület amellett, hogy enyhe vízhajtó, elsősorban stimuláns, azaz fokozza a keringést és az agyi aktivitást. Az egészségügyben több gyógyszerkészítmény hatóanyaga. A hétköznapokban egyfajta ”energia löketet” remél tőle az, aki megiszik egy csésze kávét, vagy egy üveg energiaitalt. Ez azonban csalfa érzés. link>>

A téli időszakban bizony kissé elkényelmesedünk, nehéz rávenni magunkat, hogy kesztyűt, sapkát és sálat magunkra öltve kikecmeregjünk a fűtött szobából. De ha már ott van az ember és nekiveselkedik, érzi, hogy egyre könnyebben megy, hamar rááll a ritmusra, mélyeket lélegzik a csípős friss levegőből, és csak tapossa a kilométereket. A futás az egyik leghatékonyabb mozgásforma, ami jótékonyan befolyásolja az emberi légzési és keringési rendszer működését. Hetente négyszer 30 percnyi edzés az összes mozgásformánál gyorsabban eredményez jó erőnlétet, fittséget. Több tanulmány szerint a rendszeres futás csökkenti a csontritkulás, a cukorbetegség, de még a mellrák esélyét is. Sőt, a menopauzán átesett nőknél a szívrohamok gyakorisága is jelentősen ritkult. link>>

Az Egyesült Államok több kórházában is megkezdődtek az embereken folytatott vizsgálatok egy olyan HIV elleni vakcinával, amely az állatkísérletek során igen hatékonynak bizonyult. Az Emory Egyetem (Atlanta, USA) és az amerikai Allergikus és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete által kifejlesztett vakcinával a múlt héten kezdték meg a klinikai próbák első fázisát, 30 önkéntes, nem HIV-fertőzött személyen. A Harriet L. Robinson, James M. Smith, Bernard Moss és Linda Wyatt által létrehozott vakcina két különböző összetevőt tartalmaz. Egyik része egy DNS-szekvencia, amely a HIV három fontos génjét hordozza. Másik része egy ártalmatlan vírust tartalmaz (MVA-vírus, amelyet már a 60-as években alkalmazták himlő ellen). A második összetevő hatásának lényege, hogy maga a vírusfertőzés ténye az, ami intenzívebb munkára serkenti a szervezet immunrendszerét (tehát egyféle "gyorsítófokozat"-ként szolgál). A DNS-alapú alkotórésszel beindítják az immunválasz folyamatát a HIV-gének által kódolt fehérjék ellen, majd az MVA segítségével bekapcsolják a gyorsítófokozatot. link>>

A Szingapúrban élő kínaiak nem kívánnak részt venni szemükkel a nemzetközi donor-programban, mondván, a szemükre szükségük lesz a túlvilági életben is. A kormány közvélemény-kutatást készített, hogy vajon a veséken kívül hajlandóak lennének-e az emberek más szerveket, úgymint májat, szaruhártyát, szívet, tüdőt is fölajánlani a kibővített donor-program keretein belül. A jelenlegi törvény értelmében a muzulmán vallásúakon kívül minden szingapúri automatikusan potenciális donor, és ha ezt nem vállalja, jeleznie kell. A muzulmánoknak is egyenként föl kell iratkozniuk vallási okokra hivatkozva. A kínai közösség tagjai azonban elmondták, hogy ők nem mondanak le szemük egyetlen részéről sem, mivel hisznek a reinkarnációban (újjászületésben egy másik testbe). A régebben Kínához tartozó ország lakosai közül sokan buddhisták vagy taoisták, és hitük értelmében attól tartanak, ha eltávolítják a szemüket, a következő leszületéskor vakok lesznek, vagy nem lesz szemük egyáltalán. Mások azért ellenezték a szaruhártya-adományozást, mert a szem nem létfontosságú szerv.

Az amerikai 'National Foundation for Cancer Research' ajánlása szerint a paradicsomban megtalálható likopin hatékony megelőzője a prosztataráknak. Különösen egészségesek a paradicsomos főtt ételek, mint például a paradicsompüré: a főzés során ugyanis a sejtfalak felbomlanak, a likopin pedig kiszabadul, és így a belekben könnyebben szívódik fel. A 'National Foundation for Cancer Research' kutatásai szerint azok a prosztatarákos férfiak, akik legalább napi egy étkezés során paradicsomos ételt fogyasztottak a műtétet megelőző három hétben, sokkal gyorsabban gyógyultak, mint paradicsomot nem fogyasztó társaik.

Sok kisgyerek szenved éjszakai vakságban, ezért mernek csak lámpafénynél elaludni - állapították meg angol orvosok. Amit tehát gyerekes nyafogásnak hittünk eddig, valójában orvosi eset, és korántsem szabad lebecsülni. Mindannyiunk számára ismerős, hogy a hirtelen támadt sötétségben kell egy kis idő, amíg szemünk hozzászokik a fényviszonyokhoz, és látni kezdjük  a körvonalakat. Előfordul azonban - főleg gyerekek körében -, hogy a szem sokkal lassabban és nehezebben szokik hozzá a sötétséghez. Ilyenkor a kicsik úgy érezhetik, hogy megvakultak, sírni kezdenek, szüleikhez rohannak, és csak lámpafénynél mernek újra elaludni. A jelenség neve orvosi körökben éjszakai vakság, és csak mostanában kezdtek el vele foglalkozni a kutatók. link>>

Karácsony óta, az állítólag első klóngyermek megszületésétől kezdve, a klónozás, a klóntechnológia az érdeklődés középpontjába került. Az alábbi kronológiai összeállítás a klónozás fontosabb állomásairól, a klónozás útján létrehozott élőlényekről szól: -1996. július 5., Nagy Britannia: Skót kutatóknak a világon először sikerült juhot klónozniuk. A megszületett nősténybirka neve: Dolly. -1996. augusztus, Egyesült Államok: Amerikai tudósok majommagzatokat klónoztak, hasonló módszerrel, mint amilyennel skót tudósok megteremtették Dolly bárányt. Kísérletük eredményeként két majom született Oregon államban... link>>

Az University of Pennsylvania és a University of British Columbia kutatóinak a 'Personality and Social Psychology Bulletin' című szaklap januári számában megjelent tanulmánya szerint a televíziózás az egyik módja annak, ahogy az emberek a teljesítményükről kapott negatív visszajelzéseket feldolgozzák. A kutatók egyetemi hallgatókat vontak be a vizsgálatba, mely alapján a fenti eredményekre jutottak. Egyes hallgatókat arról informáltak, hogy rossz lett tesztjük eredménye, másokat pedig arról, hogy jó. A 'rosszul' teljesítők ezután sokkal tovább néztek tévét, mint a 'jól' teljesítő csoport tagjai (függetlenül attól, hogy mi volt éppen adásban), és az az időtartam is hosszabb volt az esetükben, ami a tévéhez leülés és az első felnézés között eltelt. A kutatók szerint a televíziózás a negatív élmények feldolgozásának egyik módja.

A média biotechnológiai híreire többnyire akkor kapjuk fel a fejünk, ha azok egészségügyi vagy etikai okokból kockázatosnak tűnnek. Az előbbi szempont legviharosabb eseménye az volt, amikor 1998-ban Pusztai professzor egy transzgenikus burgonya esetleges egészségkárosító hatása hívta fel figyelmünket. Az utóbbinál elég az első klónozott emberi lényre, Eve-re gondolnunk. A génmódosított élőlények - elsősorban növények - felhasználását illetően, a napi sajtó érdeklődésétől távolabb jelentős - későbbi életünket meghatározó - biotechnológiai és ökológiai csatározások folynak. Legutóbb például ezen okokból utasította vissza az éhínséggel küzdő Zambia azt az amerikai élelmiszersegélyt, amely génmódosított kukoricából állt. Transzgenikus növényekkel kapcsolatban vagy biotechnológiai laboratóriumok elfogult kutatóinak véleményével, vagy környezetvédő aktivisták rémhíreivel találkozhatunk. link>>

Törzskönyvezték a merevedési zavar kezelésére szánt új gyógyszert. Az új készítmény a bevételtől számított 30. perctől legalább 24 órán át bármikor, de kizárólag szexuális ingert követően fejti ki hatását, és nem függ étkezéstől és alkohol fogyasztásától sem. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet megadta egy a merevedési zavar kezelésére szánt, új orális készítmény piaci forgalmazáshoz szükséges engedélyt, így a gyógyszer várhatóan már 2003 áprilisában a magyar férfiak számára is elérhetővé válik. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet döntése a tadafil nevű készítmény hatásprofilját alátámasztó átfogó beadvány vizsgálata és értékelése alapján született, amely a gyógyszer biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozólag 60 féle klinikai vizsgálatot tartalmazott több mint 4000 résztvevő bevonásával. A merevedési zavar közel félmillió férfit érint Magyarországon. link>>

Egy egyszerű festékanyag alkalmazása ígéretes módszer lehet a Huntington-kór kezelésében. A Huntington-kór kialakulása a színtiszta genetikai determinizmus egyik legelrettentőbb példája - írja Matt Ridley Génjeink (Genome) c. könyvében. A betegség törvényszerűen bekövetkezik, ha a 4. kromoszómán található gének egyike mutáns. A predesztináció és a végzet olyan foka ez, amiről Kálvin még csak nem is álmodott. A betegség általában 30-50 éves kor között jelentkezik: a középkorú egyén lassan elveszíti az egyensúlyérzékét, egyre kevésbé tudja ellátni magát, és idő előtt meghal. A hanyatlás az értelmi képesség enyhe kopásával kezdődik, majd végtagrángással folytatódik. Mély depresszióba zuhan, esetleg hallucinál, érzékcsalódások lépnek fel. A betegség gyógyíthatatlan, lefolyása eltarthat 15-25 szörnyű évig. link>>

Soha ne kezdjünk el folyadék hiányos (un. dehydrált) állapotban edzeni, mert így megnövekszik a hőguta kialakulásának veszélye és teljesítmény csökkenés jön létre. Mérjük meg testsúlyunkat edzés előtt és után hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az elvesztett folyadékot megfelelően pótoltuk edzés közben. Legalább 0,5l folyadékot igyunk esténként és legalább ugyanennyit reggelente ébredés után a normál folyadékellátottság biztosítására. Igyunk 0,5-1l folyadékot 1órával edzés/verseny előtt és 0,25-0,5l folyadékot 20 perccel edzés/verseny előtt. A tiszta víznél sokkal hatékonyabbak a só és szénhidrát tartalmú italok. A zsírtartalmú italok fogyasztása edzés/verseny előtt semmiképpen nem ajánlott, mert nagyon gyakran hányingert, fejfájást okoznak. link>>

Táplálékaink elsősorban szénhidrát és zsírtartalmuk útján biztosítanak nekünk energiát. A zsírt a szervezet addig tárolja, amíg annak felhasználása iránt szükség nem mutatkozik. A szénhidrátok a szervezetben lebontódnak és glikogén formájában tárolódnak. A glikogén egy részét a máj tárolja, míg a fennmaradó nagyobbik részt maguk az izmok tárolják. A glikogénnel együtt víz is tárolódik, mégpedig minden egyes gramm glikogénre számítva 3 gramm víz. A csupán egy vagy két edzés után észlelt testsúlyveszteség az elégetett glikogén és a tárolt víz verejtékezés útján történt elvesztéséből ered. A zsírt a zsírszövetek és az izomsejtek tárolják. A zsírszövet sejtjei fokozott zsírfelvétel esetén kitágulnak, koplaláskor pedig összehúzódnak. A zsírmolekulák lebontásakor zsírsaval és glicerin szabadul fel, melyet ezután a vér szállít az izomba, ahol felhasználódik. link>>

A pénztárca ugyan gyakorta okoz fejfájást az embernek, de ezúttal nem azokról az esetekről van szó, amikor a problémát az okozza, hogy a pénztárca üres. Épp ellenkezőleg: angol kutatók szerint a férfiak hátfájásának hátterében gyakran az áll, hogy fémpénzzel teli pénztárcájukat elülső zsebükben hordják - ha leülnek, a pénztárca egykönnyen nyomást gyakorolhat az idegekre, és ez hátfájást okozhat, de a lábak zsibbadásához és érzéketlenségéhez is vezethet. A furcsán hangzó hírt Julian Firth, az Essex megyei Buckhurst Hill fizikoterapeutája is megerősíti: 'Meggyőződésünk, hogy a hátfájások hátterében igen gyakran a pénztárca áll'. És hogy mi a megoldás? A kutatók szerint igen egyszerű: ha kocsiba vagy íróasztalhoz ülünk, vegyük ki a zsebünkből a pénztárcánkat.

A mainzi Johannes Gutenberg egyetem kutatói egerek szemében egy olyan fehérjét fedeztek fel, amely az ideghártya oxigénellátását biztosítja. A neuroglobint három évvel ezelőtt az agyszövetből sikerült először kimutatni. A fehérje távoli rokonságban áll a hemoglobinnal, amely a véráram útján szállítja az oxigént a szemig. Mostanáig nem volt ismert, hogy a szemen belül az oxigén hogyan jut el a sejtekig, emlékeztetnek a kutatók a Journal of Biological Chemistry hasábjain megjelent tanulmányukban. A neuroglobin minden valószínűség szerint az idegsejteket óvja az átmeneti oxigénhiánytól, amely például egy agyvérzés esetében lép fel. Vizsgálatokban mutatták ki, hogy a szem ideghártyájában a neuroglobin koncentrációja mintegy százszorosa az agyban kimutatható értéknek. link>>

A vitaminhiány szívgyengeséget idéz elő, aminek ellenszere a csukamájolaj és a napsugár. Az American College of Cardiology című folyóirat legújabb száma által közölt tanulmányában ezt hangsúlyozza az a tudományos kutatócsoport, amelyet Armin Zittermann, a bonni egyetem táplálkozástudományi intézetének docense vezet. "A számok drámaiak: a világon 15 millió ember szenved szívelégtelenségben. A betegpénztárak által kifizetett minden száz euróból egyet a krónikus szívgyengeség diagnosztizálására, kezelésére vagy megelőzésére fordítanak. A prognózis ennek ellenére rossz: minden második páciens, akár fiatal, akár öreg, a diagnózis megállapítását követő öt éven belül meghal" - állítja a bonni egyetem. link>>

Spanyol tudósok az emberi átörökítő anyagot lefordították a zene nyelvére, majd felvették egy lemezre. A madridi Ramon y Cajal kórház munkatársai művük megalkotásához a dezoxyribonuklein sav (DNS) kettős spirálját alkotó nukleotidokból indultak ki, amelyeket nukleinsav bázisuk alapján négy fajtába sorolhatók: adenin, timin, citozin és guanin. A kutatók a nukleinsav bázisokat jelölő betűket (A, T, C, G) lejegyezték, és az így kialakult szekvenciákat átadták Richard Krull francia születésű zeneszerzőnek, aki a nyolchangú skálát felhasználva megkomponálta a muzsikát. Zeneművében a timin lett a "ré", a guanin a "szó", az adenin és a citozin pedig a "dó". link>>

Jó ideje elterjedtek a különféle gyógyhatású készítmények és gyógynövénykivonatok, melyek szinte bármelyik patikában beszerezhetők - azonban tudjuk-e, hogy nem minden esetben csodaszerek? Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a máskülönben gyógyhatású növénykivonat kifejezetten rosszat tesz a szervezetünknek: így például ne fogyasszunk ginzenget, ha magas vérnyomással küszködünk, de a fokhagymapasztillákról és a ginkgo bilobáról is mondjunk le, ha műtét előtt állunk - ezek ugyanis véralvadásgátló hatással is bírnak. A káva és a macskagyökér-kivonat pedig csökkenthetik a felírt gyógyszerek hatékonyságát, mivel keresztezik azt a folyamatot, melynek során a máj feldolgozza a gyógyszereket.

A hideg, megfázásokkal és influenzával tarkított téli időjárásban jól jöhet a köhögés elleni cukorka - amit akár házilag is elkészíthetünk, ugyanis igazán nem tart sokáig. Nem kell mást tennünk, mint húsz deka kristálycukrot mérsékelt lángon világosbarnára pirítani, majd ehhez adjunk egy csipetnyi szódabikarbónát. Miután jól összekevertük, az így kapott elegyet öntsük egy (előzetesen vajjal megkent) sima lapra, úgy, hogy kellően vékony legyen, majd (szintén vajjal megkent) késsel vágjuk kockákra - elég, ha a kockákat csak a massza tetejére rajzoljuk, ha kihűlt, akkor úgyis könnyen szét tudjuk törni. Elkészítés után tároljuk fémdobozban.

Dr. Mezey Éva magyar kutató vezetésével egy amerikai kutatócsoport (National Institute of Neurological Diseases and Stroke) olyan elhunyt nők agyszöveteit vizsgálta, akik életük során csontvelő-átültetésben részesültek, méghozzá férfi donoroktól. Közismert, hogy a férfiak testi sejtjeiben a 23. (ivari) kromoszómapár és X és Y kromoszómából áll, míg a nők esetében két X kromoszóma van jelen. Vagyis Y kromoszóma csak férfiaktól származhat. A kutatók az Y kromoszóma jelenléte után nyomoztak az agyszövetben. Az eredmény: minden megvizsgált női agy nagy mennyiségben tartalmazott olyan sejteket, amelyekben Y kromoszóma volt jelen. Még meglepőbb, hogy ezek a sejtek koncentráltan, csoportokban voltak jelen, ami arra utal, hogy egy eredeti, a férfi donorból származó csontvelői őssejt előbb idegsejtté alakult, majd osztódni kezdett - írja a BBC. link>>

A Harvard Medical School szaktanácsadói szerint a hólapátolás igenis veszélyes lehet, különösen a férfiakra, akik hajlamosak felülértékelni önnön teljesítőképességüket: sok férfi kihívásként tekint ugyanis a feladatra, és addig lapátol, míg egyetlen hópehely sem marad a ház körül. Ezzel szemben a nők keskeny folyosót ásnak, ami éppen annyira széles csak, hogy még biztonsággal járható. A szakértők szerint ezért a hólapátolás elsősorban az ún. macsó, és nem diagnosztizált szívproblémákkal küszködő (általában idős) férfiak számára veszélyes.

A 'Nature of Neuroscience' című nemzetközi szaklap februári számában megjelent egyik tanulmány szerint a szagok érzékelésének helye nem tér el, attól függően, hogy kellemes vagy kellemetlen szagot érzünk - mint ahogy eddig hitték. A büdös macskaalom és a kellemes virágillat által keltett érzékletek ugyanoda futnak be (az agy amygdalának nevezett részébe), csak érzelmileg máshogy éljük át őket: az egyiktől undorodunk, a másikhoz vonzódunk. Az eddigi téves elképzelések magyarázóoka az, hogy a kellemetlen szag erősebb ingert produkál - de a gyengébb ingert is ugyanott érezzük. A szagok közti különbség oka tehát nem idegi, hanem elsősorban érzelmi; ezért nagyban függ a szag kibocsájtójáról vagy a szituációról kialakított tudattalan értékelésünkkel.

A mobiltelefon sok fiatal számára elengedhetetlen kiegészítővé vált, olyan státusszimbólummá, mint a cigaretta, amellyel a külvilágnak a felnőtté válásukat jelzik. A mobil azonban a kutatók várakozásaival szemben nem váltotta fel a cigarettát, hanem kiegészítette azt a státusszimbólumok körében. Két évvel ezelőtt brit kutatók megállapították, hogy Nagy-Britanniában 1996 és 1999 között csökkent a dohányzó tinédzserek száma, viszont nőtt a mobilfelhasználók aránya a fiatalkorúak körében. Talán amiatt, mert a zsebpénz nem volt elég a mobilra és a cigire egyszerre. A fentivel ellentétes eredményre jutott most három finn kutató a British Medical Journal hasábjain megjelent tanulmányában. Leena Koivusilta a Turku egyetem kutatója, Tomi Lintonen és Arja Rimpelä a Tampere egyetem professzorai több ezer fiatalkorú kérdőíves meginterjúvolása után úgy találták, hogy éppen azok dohányoznak többet, akik többet is telefonálnak. A megkérdezett 9309 fiatal országos szinten reprezentatív mintája volt a 14, 16 és 18 éves korcsoportoknak. link>>

Egy felmérés szerint, amikor kisfiú jön a világra, hosszabb és nehezebb szülés elé néz az édesanya, mint lányoknál. Ezt eddig is ,,öreg bábabölcsességként'' tartották számon, de mindeddig nem vizsgálták, vajon tényleg igaz-e. A dublini Nemzeti Szülészeti Klinikán végzett felmérés szerint a fiúk születésénél gyakrabban előfordul az orvosi beavatkozás, mint például szülészfogó használata, gyógyszerek alkalmazása vagy császármetszés. A kutatók 8000 szülést vizsgáltak, fele lány, fele fiú magzattal, mind első és természetes szülés volt. A fiúgyerekekkel való vajúdás minden esetben hosszabb ideig tartott, és gyakrabban kellett beavatkozni mesterségesen a szülés folyamatába. A fiúk közül 249 született császár-metszéssel, szemben a 170 lánnyal. 925 fiúnál kellett szülészfogót használni, de csak 771 lánynál. link>>

A kóros lesoványodásban (anorexia) szenvedő nőknek gyakran gyengébb az emlékező, tanulási és reagáló képességük. A teljesítmények ilyen korlátozottsága az agyállomány csökkenésével függ össze - olvasható az Arzte Zeitung német orvosi lapban, hivatkozással a münsteri egyetem orvosaira. A kutatók 12 nő agyát vizsgálták meg képalkotó eljárásokkal. Emellett neuropszichológiai tesztekkel is ellenőrizték a vizsgálati alanyok arra irányuló képességét, hogy szavakra visszaemlékezzenek, reagáljanak és koncentráljanak. A kórós lesoványodásban szenvedők minden területen elmaradtak az egészséges asszonyok mögött. Terápia segítségével ugyan sikerült több kilót ismét magukra venniük és depressziójuk is csökkent, de az agyban bekövetkezett változások hat hónap elteltével is fennmaradtak. "Reméljük, hogy a továbbiakban ezen a téren is javulás áll majd be" - jelentette ki Patricia Ohrmann, a münsteri egyetem pszichiátriai és pszichoterápiai klinikájának orvosnője. link>>

Minél több sót (illetve minél több sózott ételt) eszünk, a nyelvünkön lévő ízlelőbimbók annál inkább hozzászoknak a sós ízhez - következésképp legközelebb ugyanolyan erősségű ízérzet produkálásához több sót kell ennünk. A folyamat elsősorban az erősen sós ételeket fogyasztókat fenyegeti: amennyiben magunkra ismertünk a fenti leírásban, nem kell mást tennük, mint egy-két hétre levennünk a terítékről a sótartót, az étrendünkből pedig a leveseket. Ennyi idő alatt ugyanis ,,regenerálódik''' az ízérzékelésünk, és kevesebb mennyiségű sót is többnek fogunk érezni. Az asztali só túlzott fogyasztásában rejlő legnagyobb veszély egyébként nem az, hogy magas vérnyomást okoz, hanem az, hogy akadályozza a víz kiürülését, és puffadást okoz.

Amerikai kutatók felfedezték, hogyan kapcsolódik az embrió a méh falához: a hat napos hólyagcsíra valósággal beleragad a méhfalba. Ez a lépés elengedhetetlen a terhesség kialakulásához. A kutatások során kiderült, hogy hat nappal a petesejt megtermékenyítését követően az embrió a saját és a méh felszínén jelenlévő speciális molekulákat használja a beágyazódás megkezdéséhez. Hat nappal a megtermékenyítés után az embrió az ún. hólyagcsíra állapotban van. E gömb alakú képződmény belső sejtjei alkotják az embriócsomót: ennek embrionális őssejtjeiből fejlődik ki a magzat. A hólyagcsíra felszíne egy speciális sejtrétegből áll (trophoblaszt), amelyből később a méhlepény magzati eredetű sejtjei fejlődnek ki (a méhlepény felépítésében magzati és anyai szövetek egyaránt részt vesznek). link>>