,,Évek óta a Nobel-várományosok között emlegették a HIV vírust felfedező francia kutatókat, mint ahogy a méhnyakrákot okozó vírus felfedezése is korszakos jelentőségű. Ha kissé megkésve is, de jogos a német Harald zur Hausen és két francia AIDS-kutató, Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier orvosi Nobel-díja. Az idén 72 éves német Harald zur Hausen vetette fel először a humán papillomavírus (hpv) fertőzés és a méhnyakrák közötti összefüggést. 1983-ban Hausen megállapította, hogy a betegek körében a HPV egyik típusa a leggyakrabban kimutatható kórokozó. A HPV rákkeltő szerepét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1995-ben hivatalosan elismerte...'' link>>

Orvosi Nobel-díj egerek genetikai módosításáért - Origo.hu, 2007. október 8.

,,Két amerikai és egy brit kutató, Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve Martin Evans kapta idén az orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentette be hétfőn, hazai idő szerint 11:30-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók az egér genetikai állományának embrionális őssejteken végzett módosításával olyan állatmodelleket hoztak létre, amelyek segítségével számos emberi életfolyamat és betegség vált hatékonyabban tanulmányozhatóvá. 

Az eredmény azért korszakos jelentőségű - olvasható a Nobel-díj hivatalos honlapján -, mert segítségével a gének működése az emlősök fejlődésével párhuzamosan vizsgálható, így számos emberi betegség - például magasvérnyomás, érelmeszesedés, rák - és születési rendellenesség vált hatékonyan tanulmányozhatóvá...'' link>>
 

Gének elcsendesítése - orvosi Nobel-díj 2006 - Origo.hu, 2006. október 2.

,,Két amerikai tudós egy olyan génszabályozó mechanizmus felfedezéséért részesült a legnagyobb tudományos elismerésben, amely új utakat nyitott a gyógyászatban.

Andrew Z. Fire (Massachusetts Institute of Technology, illetve Stanford University School of Medicine) és Craig C. Mello (Harvard University, illetve University of Massachusetts Medical School) amerikai kutatók az úgynevezett RNS-interferencia felfedezéséért kapták megosztva a legrangosabb tudományos kitüntetést.

Az utóbbi évek kutatásai alapján világossá vált, hogy az RNS-interferencia a genetikai információ kifejeződésének alapvető szabályozási folyamata. A génről (a DNS-ről) az úgynevezett hírvivő RNS-molekulára kerülő információt még lehetőség van blokkolni, mielőtt megkezdődne a gén által kódolt fehérje szintézise (ez a poszttranszkripciós, azaz a DNS-ről képződő mRNS-en keresztül ható génelcsendesítés). Az RNS-interferencia ennek egyik formája: olyan molekuláris mechanizmus, amelyben rövid RNS-molekulák specifikusan elnyomják a gének kifejeződésében kulcsszerepet játszó hírvivő RNS-ek működését (részletesen lásd cikkünk további részében). Fire és Mello 1998-ban publikálták felfedezésüket a folyamatról...'' link>>
 

Ausztrál tudósok kapták az orvosi Nobelt - Index.hu, 2005. október 3.
,,Két ausztrál tudós, Barry J. Marshall és J. Robin Warren kapta az idei orvosi Nobel-díjat, jelentette be hétfőn a stockholmi Karolinska intézet. A két kutató egy gyomorhurutot és fekélyt okozó baktérium felfedezéséért kapta a magas elismerést. Warren és Marshall megállapította, hogy az emésztőrendszeri betegségeket előidéző gyulladásokat a Helicobacter pylori nevű baktérium okozza. Ez a kórokozó minden ember gyomrában előfordul időnként, és csak akkor okoz gondot, ha hosszabb ideig megtelepszik. Ilyenkor ugyanis megtámadja a nyálkahártya védelmi rendszerét és így a sósav már a sejteket is károsítani tudja. Az 1937-es születésű perth-i patológus, J.Robin Warren figyelt fel először a baktérium és gyomorhurut, valamint a gyomorfekély közötti összefüggésre, miután megfigyelte, hogy pácienseinek felénél az élőszövet-vizsgálat baktériumoszlopok képződését mutatta ki a gyomor alsó részében és hogy különösen azon a tájékon voltak gyulladásra utaló jelek, ahol ezek a baktériumok jelentkeztek...'' link>>
 

Hogy működik a szaglás? - A válaszért Nobel-díj járt - Geographic.hu, 2004. október 4.

,,Richard Axel és Linda Bruck osztozhat az idei orvostudományi Nobel-díjon. A két amerikai kutató a szaglórendszerünk működésének leírása terén végzett úttörő munkájáért érdemelte ki a díjat és a vele járó, összesen 10 millió svéd koronás jutalmat. A szaglás hosszú időn keresztül az egyik legkevésbé ismert érzékelésünk volt. Pedig kétségkívül létfontosságú funkciójú: az állatvilágban segít a zsákmányállat követésében, a megfelelő táplálék kiválasztásában, a potenciális szexuális partner megtalálásában vagy a fejletlen újszülött emlősnek anyja megtalálásában. Az ember számára a szaglás szintén döntő a romlott táplálék illetve egyéb vészhelyzetek (tűz, mérgezés) felismerésében. 
Az ember mintegy 10 ezer szagféleség megkülönböztetésére képes, ám hogy az egyes szagokat hogyan azonosítjuk, ez a közelmúltig nem volt ismert. Richard Axel és Linda Bruck e téren végzett úttörőmunkát. A két kutató 1991-ben egér kísérletek segítségével együtt fejtette meg szaglásunk bonyolult működését. Bár már nem együtt, ám azóta is mindketten a szaglás terén végeznek kutatásokat, gyakran párhuzamosan ugyanarra az eredményre jutva. Az 58 éves Richard Axel a New York-i Columbia Egyetem professzora, míg az 57 éves Linda B.Buck a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatója....'' link>>
 
 

Orvosi Nobel-díj a mágneses rezonanciás képalkotásért - Index.hu, 2003. október 6.
,,Az amerikai Paul C Lauterbur és az angol Peter Mansfield kapták az idei orvosi Nobel-díjat a mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI) kifejlesztéséért, jelentette be hétfőn a svéd Nobel-testület. Kutatásaikra alapulva készültek később a manapság az orvosi diagnosztikában használatos MR-vizsgálóberendezések, amelyek mágneses magrezonancia segítségével készítenek rendkívül részletes két-, sőt újabban háromdimenziós képeket a vizsgált emberi szervekről és szövetekről...'' link>>
 
 

Kiosztották az orvosi Nobel-díjakat - 2002. október 7., hétfő - Forrás: Stop.hu
Sydney Brenner és John E. Sulston brit, valamint H. Robert Horovitz amerikai kutató nyerte az idei orvosi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a kitüntetéssel a szervfejlődés génszabályozásának és a programozott sejthalálnak a kutatásában elért eredményeiket ismerték el. link>>
 
 

Magyar Hírlap 2001. október 8.  (teljes cikk)
,,Orvosi Nobel-díj sejtkutatásért egy amerikainak, két britnek
Az idei orvosi Nobel-díjat egy amerikai és két brit kutatónak, Leland H. Hartwellnek, R. Timothy Huntnek és Paul M. Nurse-nek ítélték oda sejtkutatásaikért, amelyek az indoklás szerint új lehetőségeket nyithatnak a rák elleni küzdelemben. A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én, a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. Az idei orvosi Nobel-díj értéke mintegy egymillió euró.''