Balázs György Ferenc főosztályvezető (EEKH Orvostechnikai Igazgatóság, Budapest): Az orvostechnikai eszközök marketingje

Mi késztet egy termékgyártót, vagy forgalmazót, hogy portékáját orvostechnikai eszközként fogadtassa el? Vagy éppen fordítva, miért tesz meg mindent egy kereskedő, hogy a gyógyító célra kínált eszköz ne minősüljön orvostechnikai eszköznek?
A jogszabályok kifejezéseket ,,foglalnak le'' és ezeknek a kifejezéseknek marketing értéke támad. Hol segítik, hol gátolják a piaci szándékokat. Sajátos bújócska alakul ki: a termékismertetők, használati utasítások, termékcsomagolások készítői fondorlatos megfogalmazásokat izzadnak ki, miközben a gyanútlan és felszínes vásárlók a szövegkiötlők szándéka szerinti tartalmakat értenek a nyakatekert kifejezésekbe. Mindezt az orvostechnikai piacot felügyelő hatóság szemszögéből mutatom be előadásomban.

Buday-Sántha Andrea ügyvéd, kommunikációs tanácsadó, Ph.D. doktorandusz, az MPRSZ elnökségi tagja: A hírnév építésének lehetőségei és korlátai

Mindennapjainkban a hírnév építése, védelme közgazdasági és jogi vonatkozásban egyaránt egyre nagyobb jelentőséget kap, mondhatni meghatározó tényező egy szervezet, termék, márka vagy személy életében. 
A hírnév elérése, a bizalom fenntartása, azaz a környezet pozitív megítélése és a megfelelő párbeszéd kialakítása minden szervezetnek kiemelt célja kell, hogy legyen. Elérésének elemi feltétele a hatékony kommunikáció, a megfelelő eszközök használata, és a proaktív, pozitív szervezeti magatartás, kultúra megléte, csakúgy, mint az egyedi, megkülönböztethető márkaépítés, vagy a fogyasztói, partneri reflexiók megfelelő kezelése.
E tevékenység jogi hátterét, a hírnévépítés jogi lehetőségeit és korlátait a jogrendszerben megtalálható vonatkozó joganyag öleli fel, mely egy komplex rendszert képez és jelentős fejlődésen ment keresztül hazánkban az elmúlt két évtizedben. Számtalan új életviszony,  szabályozási igény lépett fel e területen, melynek hatására a jogrendszerben sok új jogszabály született, illetve a kommunikációra vonatkozó jogterület, jogág alakult ki.  A médiajog mellett a marketingjog, reklámjog, sajtójog, infokommunikációs jog, internet jog, szerzői jog, valamint a public relations (stb) jogi szabályozása is megjelent.  Mindezek mellett a tételes jogban számtalan olyan jogszabályhely található, amely valamilyen kommunikációs kérdést szabályoz, mint például a  Ptk. a jóhírnév védelmét.
Fontos tényező, hogy e normák mindegyikének anyajogát az alkotmányban rögzített kommunikációs jogok (a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és az információ szabadság) alkotják. A kommunikációs jog, mint jogterület, pedig integrálja a kommunikációhoz kapcsolódó normatív aktusok összességét, és döntő jelentőséggel bír a hírnév építése és védelme terén. Továbbá évről-évre emelkedik azon jogviták, jogesetek száma, mely a hírnév védelméhez illetve kommunikációs tevékenységhez kapcsolódnak.

Buncsik Ildikó kommunikációs és PR vezető (Heim Pál Gyermekkórház, Budapest),
Fülöp Judit ügyvezető igazgató (Konsilo Kft,  Budapest): A kórház standja. Minden, ami baba: Babamama-expo először Magyarországon a Heim Pál Gyermekkórház szakmai támogatásával

A vártnál is nagyobb sikert aratott Magyarország első babamama és kisgyermek tematikát bemutató kiállítása, a Babamama expo 2007. A rendezvény rendkívül széles és érdekes kínálatát, a 103 kiállító bemutatkozását, valamint a színes kísérőprogramokat közel tizenegyezer látogató tekintette meg. Az izgalmas háromnapos piknikre a Syma Sport-és Rendezvényközpontban került sor. 
A szervezők egy olyan nagyszabású rendezvényre csábították az érdeklődőket, ahol a látogatók a Heim Pál Gyermekkórház szakmai támogatása révén a ,,babaszakma'' nagyágyúitól kérdezhettek, és ahol az információknak épp olyan széles választékát kínálták, mint a babavárás, a családalapítás eszközeit. 
A kórház standja - ami ezen a tematikus fórumon marketing szempontból egyedülállónak számított - adta a szakmai menüt. Napi 4 előadást tartottak a színpadon, olyan témákban, melyek alkalmazkodtak a kiállítók szakmai profiljához, illetve a látogató közönség potenciális igényeihez. A fennmaradó időben pedig személyesen, hiteles tájékoztatással, a gyermekeket gyógyítók szempontjait közvetítve álltak a látogatók rendelkezésére. Így az érdeklődő minden kérdésére megkapta a választ: vonatkozzon az akár a baba, akár a mama egészségére, vagy bármely - a kiállításon megismert - eszközök, szolgáltatások gyermek-egészségügyi aspektusára. 
A kiállítást szervező cég vezetője és a Gyermekkórház Kommunikációs vezetője végigvezeti Önöket azon az úton, ami az ötlet megszületésétől a rendezvény értékeléséig és a következő rendezvény - jelenleg is folyó - újratervezéséig tart. Kitérnek azokra a speciális kommunikációs eszközökre, melyek lehetővé teszik a gyerekekkel kapcsolatos okos, az egészség megőrzését szolgáló vásárlásokat, választásokat. 
Jövőre olyan Babamama expo-t szervezünk, amely kiállítóink, és látogatóink még több igényét kielégíti, és ezáltal még több baba és mama kedvencévé válhat! Egy új, egészséges generáció felnövekedéséhez rendkívül fontos, hogy a termékek, szolgáltatások minél szélesebb hozzáférése mellett, egyfajta tudatos, egészséges termékvásárlásra ösztönözzük a leendő szülőket és kisgyermekes családokat. 

Dr. Gritz Arnoldné vezető (Budapest Főváros XVII. ker. Önkormányzat Egészségnevelése): Egészségmagatartás XXI. században

A robbanásszerű tudományos, technikai fejlődés, a gyors átalakulások, a versenyhelyzetekhez való igazodás az egészségfejlesztés területén is paradigmaváltásra kényszerítenek. E kontextusban elemezve az egészségmagatartás kérdéseit, egyre inkább fontossá válik, hogy az egészségnevelési-egészségfejlesztési céljainkat miként lehet hozzákötni a piacképes, szociális, társadalompolitikai megfontolásokhoz, igényekhez, értékekhez. 
 A szerző taglalja az egészség modern fogalomrendszerét, melynek lényeges eleme az egészségközpontúság.  Bizonyítja annak a nézetnek a létjogosultságát, amely szerint a ,,népegészség'' sokkal inkább igényli a holisztikus megközelítésmódot, mint a csupán  betegségmegelőzésre szorítkozó tevékenységet. Elemzi e  kérdéskör sajátosságait, melynek lényege a differenciált szakmai ismeretek megszerzése és képességek kialakítása.  Kifejti a korszerű, az ,,intelligens tudás'', az ,,alkalmazható tudás'' képességének előtérbe helyezését, vagyis az aktív cselekvőképesség fejlesztésére helyezi a  hangsúlyt. Az új évezredben az egészség mint dinamikusan változó életvitel  jelenik meg, amelyben fontos elem az ember természetes aktivitása, döntése, az életviteléhez szükséges készsége. Az egészség multidiszciplináris,  ezért a  jövő emberét, személyiségképét az egész életen át tartó tanulás (LLL - Long-Life - Learning) rajzolja meg. Nagyon megnőtt a szinte mindenki számára hozzáférhető ismeretek mennyisége, átalakult a tudáskánon. Az ismereteket azonban szelektálni kell, részint az emberi befogadóképesség korlátozottsága miatt, de a szakmai hitelesség miatt is.  Az egészség-kommunikációban, az egészség-marketingben ezért tehát nagy az írástudók felelőssége.

Hevér Krisztina Ph.D. hallgató (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Vezetés-szervezési és Marketing Intézet, Sopron): Az Internet, mint a marketingkommunikáció egyik új eszköze az étrend-kiegészítők piacán

A hazánkat jellemző kritikus egészségügyi helyzetben az egészségügyi szolgáltatási szféra egyre fontosabbá váló területe az étrend-kiegészítő készítmények piaca, ahol érvényesülnek a marketing új tendenciái (mint például a multi-level marketing értékesítési módszer), de ugyanakkor vannak még fejlesztendő területek is, mint például az Internet, mint a marketingkommunikáció egyik eszköze. A referátum a legismertebb online marketingeszközöket alapul véve hasonlítja össze az étrend-kiegészítő cégek honlapjait, több alszempont figyelembe vételével, mint például tartalom, figyelemfelkeltő hatás, interaktivitás, ,,ügyfélbarát'' kezelhetőség. Kiderül, a cégek kihasználják-e, és ha igen, hogyan ezeket a kétirányú kommunikáció megvalósítását lehetővé tevő marketingeszközöket, s hogyan lehetne a sikertelen honlapokat eredményesen ,,meggyógyítani''. 

Hevér Krisztina Ph.D. hallgató (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Vezetés-szervezési és Marketing Intézet, Sopron): Egészségtudatos gondolkodás, ösztönzés, prevenció (Az egészségmegőrzés egyik lehetséges módszere étrend-kiegészítő készítmények magyarországi piacának vizsgálata tükrében) 

A kutatás célja, hogy jelenségorientált és problémaérzékeny módon feltárja és jellemezze, hogyan jelentkezik a Magyarországot jellemző kritikus egészségügyi helyzetben az egészségtudatos gondolkodás, mint ösztönző és prevenciós eszköz. Ennek kapcsán az alapvető hipotézis, hogy a fennálló egészségügyi-szociális ellátórendszeren túlmenően a populáció egyes tagjainak maguknak is mindent meg kell tenniük az egészségromlás megakadályozására, így az egészségügyi szolgáltatási szféra egyre fontosabbá váló területe az étrend-kiegészítő készítmények piaca. 

Fő érintett kérdéskörök: táplálékkiegészítő, vagy más néven az étrend-kiegészítő definíciója. Miben különböznek az étrend-kiegészítők az esetleg hasonló hatású gyógyszerektől? Miért fontosak az étrend-kiegészítők? Miért értékelődött fel az egészséges életmód és táplálkozás? Szupplementáció vs. diéta. Prevenció vs. népegészségügyi alkalmazás. 

Kertész Balázs kutatási igazgató (Szinapszis Piackutatós és Tanácsadó Kft.): ,,Mennyibe kerül az egészségünk?''. A magyar háztartások egészségügyi kiadásainak elemzése piackutatási és statisztikai adatokból

A médiából folyamatosan hallunk általános kijelentéseket, hogy a magyar lakosság számára drága ez egészségügy, sokat költünk gyógyszerre stb. Azonban azzal az adattal, hogy pontosan mire mennyit is költünk, nem nagyon találkozhatunk. Előadásomban konkrét adatokat mutatok be az egészségügyi ,,fogyasztói kosárról''. Kitérek a vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerekre, a gyógyhatású készítményekre és táplálék-kiegészítőkre, magán orvosi és alternatív orvoslásra költött összegekre, a hálapénzre. Ezen adatok több forrásból is származnak. Egyrészt végeztünk országosan reprezentatív lakossági közvélemény-kutatást a témában, másrészt elemeztük az IMS gyógyszerforgalmi adatokat és az OEP hivatalos közleményeit. Ezen adatok összevetésével, együttes vizsgálatával pontos képet kaphatunk a valóságról, a tényleges költésekről. Természetesen a 2007-es év adatait mutatom be, összehasonlításban a korábbi évek számaival.

Kocsis Gábor ügyvezető igazgató (HáziPatika.com Kft., Budapest): Hatékony OTC kommunikáció az interneten

Az előadásban szó lesz az internet hazai elterjedségéről és használatának dinamikájáról, valamint a nemzetközi trendekről - internet használatról és a gyógyszer és egészségipar online költéseinek alakulásáról. Bemutatásra kerülnek hazai és nemzetközi esettanulmányok - gyógyszeripari online megjelenések, kampányok.

Kovács Ildikó programigazgató, Lelovics Zsuzsanna*, Lenkovics Beatrix** (Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, *Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet, Dietetikai Tanszék, Pécs, **Budapesti Gazdasági Főiskola KVIFK, Budapest): Egészséges életmód és táplálkozási szokások egyetemisták körében - spontán önjellemzés alapján

Bevezetés és cél: Kutatásunk alapja a McGuire házaspár tanulmánya a spontán énkép alakulásáról. Vizsgálatuk hipotézise és eredménye azt állítja, hogy egy spontán önjellemzésben azokat a tulajdonságokat hangsúlyozzuk, amelyekben különbözünk a minket körülvevő csoport átlagától. A szerzőket az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon az egészséges életmódról alkotott képet mennyiben befolyásolja az adott kontextus, azaz függ-e a minket körülvevő emberektől. Ha ez így van, más lesz a saját magunk életmódjáról alkotott képünk különböző szituációkban (otthon, egyetemen stb.). A szerzők a hallgatók egészséges táplálkozásról alkotott képét az otthoni és a munkahelyi körülmények közötti szokások kapcsán vizsgálták. Feltételezték, hogy azok, akik úgy vélekednek magukról, hogy egészségesen táplálkoznak, ezt teszik minden körülmények között, így otthon és munkahelyi (egyetemen) körülmények között is. 
Módszer: A Szívbarát program által 2006-ban indított ,,Egyetemisták Egészséges Táplálkozásért (EGYET Program)'' vizsgálat keretében nem reprezentatív, név nélküli kérdőívvel végzett felmérés nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók (n=681, 184 férfi és 497 nő, átlagos életkor 22,0 év, SD érték 2,8) között. A ,,Mennyire folytatsz egészséges életmódot?'' kérdésre az ,,egészséges'' vagy ,,teljes mértékben egészséges életmódot folytatok'' választ adták a megkérdezett felsőoktatási hallgatók 23,9%-a (163 fő). Az eredmények e 163 fő (45 férfi, 27,6% és 118 nő, 72,4%, átlagos életkor 22,0 év, SD érték 2,9) életmódját tükrözi.
Eredmények: Azon hallgatók között, akik magukról úgy vélekednek, hogy egészséges életmódot folytatnak, a nem reggelizők aránya 17,8%, igyekszik minden reggel valamit falatozni a hallgatók 42,3%-a, és mindössze 39,9%-uknál van nagy jelentősége napi ritmusában a reggelinek. A hallgatók 58,4%-a fogyaszt friss, főtt (meleg) ételt ebédre, ugyanakkor 6,7%-uk(!) hétköznap nem ebédel, vacsorát 8,6%-uk nem fogyaszt. Friss, főtt ételt eszik vacsorára 27,4%-uk, a megmaradt ebédet fogyasztja el 6,6%-uk, általában étteremben vacsorázik 1,4%-uk, és hideg ételt eszik 55,9%-uk. Nassolni 68,1%-uk szokott. A 11 hallgató közül, aki nem ebédel, négyen reggelit sem fogyasztanak, míg öten vacsorára hideg ételt fogyasztanak. Nassolni mind a tizenegyen szoktak. A megkérdezettek 92,0%-a tudja, hogy a szív-ér rendszeri betegségek egészséges életmóddal megelőzhetőek (ez nagyobb arány, mint az összes megkérdezett hallgató körében tapasztalt). 5,9%-uk véli, hogy a felesleges egészséges életmódot folytatni, ugyanis a szív- és érrendszeri megbetegedések nem kerülhetők el, ezáltal „idővel úgyis mindenkinek lesz ilyen” 3,4%-uk úgy gondolja, hogy nem az életmódon, hanem a ,,géneken múlik'', hogy valaki megbetegszik-e vagy sem.
Összefoglalás: A maguk életmódját egészségesnek megítélő egyetemista többségének életmódja a feltérképezett szempontok (táplálkozás) alapján nem mondható egészségesnek. A rendszertelen életmód eredményezte rendszertelen táplálkozás az ő esetükben is megfigyelhető, mind az otthoni, mind a munkahelyi körülmények között.
Következtetés: Az egészséges életmódra nevelés nem ér véget a közoktatásból kikerülve, azt a fiatal felnőttek körében is folytatni kell. Korosztály-specifikus módszerekkel, interaktív programokkal, korszerű médiumokkal minden lehetőséget, színtérprogramot (pl. Sziget) meg kell ragadni a táplálkozási prevencióra, és az egészséges táplálkozás szempontjainak ismertetésére. 

Dr. Lantos Zoltán divízióvezető (GfK Hungária, Budapest): Az egészségügyi reform az orvosok szemszögéből

Az egészségügy átalakításának távlati célja, hogy tartósan finanszírozható és jó minőségű szolgáltatást vehessenek igénybe a páciensek. Az elmúlt évben rengeteg változás indult el az egészségügyi rendszerben, amelyek közül jó néhány alapjaiban változtatta meg az orvos-orvos, orvos-beteg és orvos-finanszírozó kapcsolatokat. 2007-ben elvégzett vizsgálatunkban arra kerestünk választ, a betegellátó orvosok hogyan élik meg, és miként értékelik az elindult változások hatását.
Az előadás bemutatja a szolgáltatást nyújtó orvosok véleményét és élményeit, valamint szolgáltatás-menedzsment és kommunikációs szempontból vizsgálja az egészségügyi szolgáltatások átalakításának folyamatát.

Nagy Ákos kommunikációs igazgató (VM.kom Kommunikációs Iroda): A civil szervezetek szerepe és lehetőségei az ,,egészség marketingben''

Az egészségügyi területen működő civil szervezetek mérete, tevékenysége és szerepe nagyon változatos, de egy dologban egyformák: sokszor az egyetlen laikusoknak (érintetteknek) is elérhető információforrást jelentik. Ezért az egészség-, betegség- és életmód-marketingben betöltött szerepük megkerülhetetlen, de - egyelőre - behatárolt.
Az elmúlt évek tapasztalatain alapuló előadás összefoglalja a lehetőségeket, és korlátokat. Konkrét esetbemutatások segítségével áttekinti a pozitív és negatív gyakorlatokat, összegzi a tapasztalatokat. Az előadás külön kitér a népegészségügyi programokkal kapcsolatos kérdésekre, illetve a profitorientált vállaltok témával kapcsolatos lehetőségeire és gyakorlatára.

Prof. Dr. Nékám Kristóf (Budai Irgalmasrendi Kórház , Budapest): A beteg mint gyógyító 

Az allergiás megbetegedések számának dinamikus növekedése világszerte elérhetetlenné teszi, hogy a betegek tüneteik kezdetén jellemzően szakorvosi ellátásba kerüljenek. Magát az igényt is  csökkenti a betegségcsoport egyes tagjainak (tipikusan az allergiás náthának) hosszú távú veszélyeit, életminőség rontó hatásait  alábecslő társadalmi vélekedés, a betegek nagy részének idegenkedése egyes gyógyszerektől (különösen az allergiák kezelésében központi  szerepet játszó szteroidoktól). 
Ezzel összhangban az elmúlt évek kezelési irányelveiben  egyre nagyobb szerepet szánunk a beteg saját aktivitásának. Ennek lehetséges területei: rizikó felmérés, a személyre szabott otthoni és munkahelyi prevenció, a tünetek és erősségük életminőség befolyásoló hatásának meghatározása, valamint erre támaszkodva a szintén személyre szabott gyógyszerelés, a betegség-kontroll (régebben: tünet kontroll) részeként. Az orvosi/gyógyszerészi szerep allergiás rinitiszes betegek 30%-ában  (akikben a tünetek együttes erőssége nem éri el a maximum egy harmadát) a beteg edukációját, a környezetkontrollra vonatkozó tanácsadást, a rendelkezésre álló (részben OTC) gyógyszerek és alternatív kezelésmódok közötti választás elősegítését, a mellékhatások elkerülését és a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségek korai kiszűrését jelenti. 

Dr. Palavics József, Dr. Dinnyés Imre (eVisit Kft., Budapest): Terápiás pillanatok emailen. Orvosi email marketing eredmények

Több mint 120.000, orvosoknak kiküldött interaktív email után milyen tapasztalataink vannak az orvosok email olvasásáról, a feltett kérdésekre adott válaszolási hajlandóságukról. Van-e értelme ,,email-ezni'' az orvosokkal? Van-e sikeres email kampány? Hogyan mérjük egy email kampány sikerét? Mikor érezhetem sikeresnek magamat, ha email kampányba kezdtem? Mennyire könnyen vagy nehezen adják meg az adataikat az orvosok? Sokat beszélünk az edetailingről, mégis félünk belekezdeni. Vajon mi lehet az oka? Mibe kerül egy orvos elérése, mibe kerül egy interakció? Valóban költséghatékonyabb az online kommunikáció és ez a legfontosabb előnye? 
Megmutatjuk, hogy több kellemes tapasztalatot és magabiztosságot is szerezhetünk, ha online próbálkozunk. Vajon mire várunk? Hol a helyem online?

Paplanos Péter PR manager (Lilly Hungária Kft., Budapest): ,,Átszűrődő üzenetek'', avagy egy eredményes szűrőprogram kommunikációjának bemutatása

Helyzet ismertetése: 2004-es évben a szervezett méhnyak szűrésen megjelenők aránya mindössze 4.2% volt, ami EU-s összevetésben rendkívül alacsony.
A korábbi programok nem jártak sikerrel, ezért egy újszerű megközelítést vezetett be a Lilly és az ÁNTSZ Program alapötlete: Egy, az üzleti szférában ,,bevett'' gyakorlatnak számító integrált kommunikációs kampány a népegészségügyben. A célcsoport meghatározása, médiafogyasztási szokásaik, és motivációik vizsgálata  után került sor az ő elérésüket optimalizáló kommunikációs mix kialakítására. Figyelembe vettük a célcsoport heterogenitását, így külön-külön eszközök szolgáltak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a vidéken élők, az internethasználók elérésére.
A program során a népegészségügyi programok történetében először nem csupán felszólítás, hanem nyereményjátékkal történő ösztönzés és a kezdeményezést azonnal mérhetővé tévő elemek beépítése történt. (Előadásomban részletesen bemutatom az alkalmazott eszközöket és hatékonyságukat)
A program eredményei: Két év alatt 4.2 százalékról 12 százalékra, vagyis háromszorosára emelkedett a résztvevők száma. A nyereményjátékban összesen 45ezer hölgy vett részt. (Az egyes kommunikációs elemek hatékonyságának rövid értékelése.)

R. Nagy András, ügyvezető igazgató (Próbakő Kommunikáció, Budapest): Egészségügyi témájú tájékoztató-figyelemfelhívó rendezvénysorozat hazai és európai uniós tapasztalatai

A Marcos Kyprianou egészségügyi biztos által 2005-ben indított ,,SEGÍTSÉG - A dohányfüstmentes életért'' című kampány az EU történetének egyik legnagyobb kommunikációs kampánya. Az akciósorozat valamennyi EU-tagországban sikerrel integrál hagyományos reklám-, valamint rendezvény- és sajtókapcsolati PR elemeket. Az előadás azt igyekszik bemutatni, hogy a hazai betegtájékoztatásban hogyan hasznosíthatók a SEGÍTSÉG kampány kivitelezése során szerzett tapasztalatok.

Szabóné Dr. Pataky Eszter, Ph.D. (Nyugat-Magyarországi Egyetem KTK, Sopron): Az orvoslátogatói munka megítélése az érintettek körében, és hatása az eredményességre 

Az orvos- és patikalátogatói tevékenység csaknem megjelenése óta viták, olykor támadások kereszttüzében áll hazánkban. Szélsőséges vélemények szerint a befolyásolás etikátlan formáinak melegágya, mások szerint szükséges rossz, ismét mások pedig a verseny természetes, sőt szükségszerű velejárójának tekintik. Másoddiplomás képzés keretében évek óta tanítok marketinget az egészségügy különböző területein dolgozóknak - így a kérdésben érintettek három csoportjának: orvosoknak, orvoslátogatóknak és hatósági szereplőknek a véleményét és tapasztalatait nyílt alkalmam megismerni és folyamatában is végigkisérni.
Előadásomban ezeket annak fényében kívánom bemutatni, vajon milyen hatást gyakorol(hat) a megítélés a gyógyszerfelírási szokásokra, közvetve a látogatói munka eredményességére és hogyan befolyásol(hat)ja a ,,játszma'' többi funkcionális szereplőjének viselkedését?
Következtetéseimet a szekunder információk mellett néhány mélyinterjúval tesztelve, a tanulságokat ajánlások formájában szeretném összefoglalni a megnevezett három oldal képviselői számára. 

Somogyi Máté ügyfélkapcsolati igazgató (Neo Interactive Kft., Budapest): Középpontban: A mindentudó páciens. Trendek az online OTC kommunikációban

Az információkeresés vezető online tevékenyég az e-mail küldés mellett.
Érvényes ez az egészségmegőrzés, illetve betegségek megelőzése és kezelése viszonylatában is. A 'mindentudó páciens' kezelése és igényeinek kielégítése egyre nagyobb kihívást jelent mind az orvosok -, mind a gyógyszercégek kommunikátorai számára. Ugyanakkor a 'mindentudó páciens' hatalmas kommunikációs lehetőség is, amely kiaknázásához az online eszközök széles választékot kínálnak. Az előadásban az új típusú megközelítés veszélyeiről és lehetőségeiről beszélünk.

Sziebig Péter üzletág vezető (Klikkmánia keresőmarketing ügynökség, Budapest): Google és az egészségügy. Hogyan keresnek az interneten egészségügyi témában a magyarok?

Az előadás során az alábbi témák kerülnek kifejtésre:
- A keresőmarketing területei
- Trendek, definíciók, piaci szereplők
- Google és az egészségügy - ahogyan az USA-ban működik
- Google és az egészségügy - ahogyan Magyarországon működik
- A magyarok egészségügyi keresési szokásai
- Érdekes keresési statisztikák
- Jogi szabályozások a gyógyszeripari keresőmarketingben
- Üzleti lehetőségek a keresőkben
Mit nevezünk keresőmarketingnek, milyen területei vannak. Milyen üzleti lehetőségek vannak az internetes keresők találatai oldalainak befolyásolásában. Hogyan használják az amerikai cégek a Google-t akár direkt OTC értékesítésre, akár kommunikációra. Milyen speciális európai jogi szabályok vonatkoznak a Google hirdetésekre. És vajon hogyan és hol keresnek a magyarok egészségügyi témákban?

Prof. Dr. Törőcsik Mária (Pécsi Tudományegyetem Marketing Tanszék, Pécs): Egészségmagatartásra ható trendek

Milyen trendek és ellentrendek formálják életünket, melyek döntéseink új keretei, mit jelent ma az egészség az embereknek és miért azt?
Ezeket a kérdéseket vetjük fel az előadás során azzal az igénnyel, hogy néhány lehetséges választ is fel tudjunk vázolni.
Az egészséggel kapcsolatos fogyasztói magatartásban  paradigma-váltás figyelhető meg, egyre nagyobb súlyt képeznek ugyanis a vásárlásokban az egészség megőrzését, a teljesítmény fokozását, az öregedés lassítását célzó termékek, szolgáltatások.
A ,,betegség-piac'' helyett kialakuló ,,egészségpiac'' számos döntéshozónak egyre vonzóbb , így egyre több, korábban az egészségügytől határozottan távol álló iparág pl. divat, túrizmus stb. kerül mind szorosabb kapcsolatba az egészségüggyel.
A szorosan vett egészségügyben is alapvető átalakulások zajlanak, új elvárások, új igények fogalmazódnak meg mind a keresleti, mind a kínálati oldal képviselő által, amelyek értelmezésében segítséget nyújthatnak a trendek, motívációk ismeretével rendelkező marketing, marketingkommunikációs szakemberek.