Balázs György Ferenc főosztályvezető (Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Orvostechnikai Igazgatóság): Az orvostechnikai eszközök jogszerű reklámozásának sajátos követelményei

A 2006. évi XCVIII. törvény a gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozóan ír elő kötelezettségeket. 
Az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalát általánosan szabályozó rendeletek is tartalmaznak reklámozással kapcsolatos követelményeket, például a csomagolást vagy a vásáron történő kiállítást illetően.  A törvényben gyógyászati segédeszközként nevesített termékek az orvostechnikai eszközök egy részét alkotják, ezért külön vizsgálatot igényel, hogy egy adott termék minek minősül, és így milyen reklámozási szabályok vonatkoznak rá. Sajnos a határvonalak nem kellően élesek, ezért a legtöbb problémát nem a reklámozás tartalmi kérdései, sokkal inkább a jogszabályok alkalmazhatóságának eldöntése jelenti.

Beke Zsuzsa PR Igazgató (Richter Gedeon Nyrt.): SCR a gyógyszeriparban. Megengedhetjük magunknak?

A cégek társadalmi szerepvállalása, az un SCR tevékenység napjaink felkapott, szinte már ,,trendy'' témája. A gyógyszeripar a társadalmi szerepvállalás úttörői közé tartozott már akkor is mikor még erről senki nem beszélt, senki nem figyelt oda. 
Előadásomban a vállalati SRC-nak egy igen komplex, EU-ban széles körben elfogadott értelmezését veszem alapul. Részletesen kitérek a gyógyszeripar valamint a tőzsdén jegyzett gyógyszeripari cégek társadalmi szerepvállalással kapcsolatos dilemmáinak bemutatására, megpróbálok eloszlatni néhány SCR-ral kapcsolatos mára már szinte megkövesedett tévhitet, valamint ismertetem a pharma SCR tevékenység legelterjedtebb megjelenési formáit. 
Az előadás során érintem azt a kérdést is, hogy a jelenlegi - teljes és ezen belül hazai  gyógyszeripart igen kedvezőtlenül érintő - szabályozási környezet változásból adódó piaci feltételek mellett milyen lehetőségi vannak a gyógyszeriparnak arra hogy a SCR tevékenységet olyan mértékben vállalhassa fel továbbra is mint ahogyan ezt tette az elmúlt évek során.

Dr. Buday-Sántha Andrea kommunikációs vezető (Országos Vérellátó Szolgálat, Budapest): Nincs kommunikáció kampány nélkül

Az előadás során bemutatásra kerül, hogy napjainkban milyen fontos a kommunikációs tevékenységben a stratégiai gondolkodás, az egyedi ötletekre és eszközökre épülő kampány a célcsoportok sikeres megszólítása, az egészségügyi tevékenység népszerűsítése érdekében, konkrét kampányok bemutatásán keresztül.

Dr. Kovács Gabriella igazgató (TESZ Alapítvány): Egészségfejlesztési kommunikáció

A TESZ Alapítvány szerint az egészség befektetés - mindenkinek: a lakosoknak, az önkormányzatoknak és az államnak egyaránt. A jelen egészségügyi racionalizálás drágának minősíti a prevenciót. Milyen eszközökkel tud egy civil szervezet hangsúlyos válaszokat adni a kihívásokra, látszódni és láttatni a közéletben?

Kovácsy Zsombor elnök, Dr. Kadocsa Ildikó osztályvezető (Egészségbiztosítási Felügyelet, Budapest): Egészségbiztosítási Felügyelet - az első lépések

A 2006. évi CXVI. törvény 2007. január elsejével hozta létre az Egészségbiztosítási Felügyeletet mint az egészségbiztosítási rendszer szabályos és magas színvonalú működését biztosítani hivatott hatósági intézményt. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai szükségszerűségek nyomán a Felügyelet megkezdte működését. A legfontosabb feladat az volt, hogy mielőbb megtaláljuk azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a biztosítottak eljuttathatják panaszaikat a szervezethez, illetve már az első napoktól kezdődően működő intézményt alakítsunk ki, amely érdemben képes foglalkozni a panaszügyekkel és egyéb feladataival. Az előadás bemutatja a szervezet létrehozásának előzményeit, első lépéseit, a közeljövő legfontosabb kihívásait és azt, hogy az új szervezet vezetése miként kíván megfelelni ezeknek a kihívásoknak a biztosítottak, illetve az egészségbiztosítási rendszer egésze érdekében.

Lenkovics Beatrix, Lelovics Zsuzsanna* (Budapesti Gazdasági Főiskola KVIFK, Budapest, *Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Budapest): Az élelmiszerek csomagolása több mint PR-eszköz: felelősség és lehetőség

Az élelmiszereken bármilyen formában (pl. kép, szöveg) megjelenő információ nagy jelentőséggel bír, amelynek alapvető célja a fogyasztó tájékoztatása. Ezekből az információkból (jelölés, angolul labelling) kell a fogyasztóknak minden számunkra fontos információt megkapniuk az adott termékkel kapcsolatban. A piacgazdaság kiélezett versenyében a gyártók, forgalmazók és élelmiszercsomagolással foglalkozók hamar rájöttek arra, hogy a jelölés - vonzó képek, feliratok, ábrák, színek - alkalmas befolyásolni a fogyasztó vásárlási döntésében, annak egyik fontos eszköze lehet.
Ezzel párhuzamosan azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fogyasztók alapvető igénye és joga, hogy a megvásárolt, elfogyasztott élelmiszerről minden fontos információval rendelkezzenek. ,,Az embernek joga van megtudnia, hogy mit eszik'' - jelentette ki Pusztai Árpád professzor a génmanipulált élelmiszerek kapcsán. Az óriási választékú, jelenleg kb. 61000 terméket felsorakoztató élelmiszerpiacon azonban ez nem csak ezekre az ételekre, italokra igaz, hanem minden élelmiszerre. A fogyasztóért zajló versengésben egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyes forgalmazók túlzó, valótlan állításokkal próbálnak vevőt szerezni, míg mások, elsősorban a gyermekkorú fogyasztóknak szánt élelmiszerek esetén a csomagoláson alkalmazott ábrákkal, figurákkal, mesealakokkal és -hősökkel.
A képernyőn megjelenő hősöknek bőven van idejük ,,beépülni'' a gyermekek tudatába, hiszen egy ,,átlagos'' gyermek tizennégy éves koráig 18 000 órán át nézi a képernyőt, és ezalatt kb. 14-15 ezer reklámot lát a televízióban. (Az élelmiszerszakma vezeti a reklámozók listáját: a reklámpiac 15-20 százaléka erre a célra megy el.)
Mind Európában, mind Amerikában aggasztó méreteket ölt a gyermekkori elhízás előfordulási gyakoriságának növekedése. Az elmúlt tíz évben a túlsúlyos hatéves gyermekek száma megduplázódott, a súlyfelesleggel bíró tizenöt évesek száma pedig a háromszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan nőnek az egyéb, táplálkozással összefüggésbe hozható betegségek száma is a gyermekek körében.
Az egészséges táplálkozásra nevelés akkor éri el célját, ha a gyakorlatban történő megvalósításhoz is megteremti a feltételeket, azaz az eredmény: változatosan és kiegyensúlyozottan, vitaminban és ásványi anyagban gazdag, egyszerű cukrokban és telített zsírsavakban relatív szegény táplálkozást folytató gyermekek - akik mindezt tudatosan teszik. Sajnos, a média ma keveset tesz ezen szokásrendszer kialakítás érdekében. Szakemberek jelentős része a dohánytermékek reklámozását szigorító intézkedésekhez hasonlóan a kisgyermekeknek szóló - édességek és üdítő italok fogyasztását célzó - reklámok szigorításában látják a megoldást. Erre példa, hogy az Egyesült Államokban például Micimackó eltűnik egyes édességek csomagolásáról, Mikiegér viszont zöldséget és gyümölcsöt fog reklámozni. ,,A Disney cég a következő hónapokban eltávolítja világszerte népszerű sztárjait - például a Micimackót - azokról az édességekről, amelyeket a gyermekgyógyászok és táplálkozáskutatók egészségtelennek nyilvánítottak, viszont megígérték, hogy valamelyik - egyelőre titokban tartott - élelmiszer-áruház lánc üzleteiben Mikiegér ajánlja majd a banánt és a többi, egészséges gyümölcsöt és zöldséget.'' Az Európai Unió egyes tagországaiban már ismertek ilyen irányú törekvések.
Az előadás számos csomagolás (példa) mellett adatokkal és további kezdeményezéssel szolgál.

Dr. Maklári-Papp Judit ügyvéd (Maklári-Papp Ügyvédi Iroda, együttműködésben a Réti, Antall & Madl Ügyvédi Irodával, Budapest): Gyógyszer-promóció szabályainak változása

- Gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, gyógyhatású termékekre vonatkozó reklámozási szabályok rendszere - az ágazati szabályozás sajátosságai
- A gyógyszergazdaságossági törvény új előírásai a promóciók és a promóciós gyakorlat kapcsán (reklámozás, ismertetés) - további szigorodás
- Ismertetői engedély vs. ismertetői nyilvántartásba vétel
- Változások a reklámfelügyeleti eljárások rendszerében: megjelenő új hatóságok és hatáskör-diverzifikáció
- Reklámfelügyeleti szankciórendszer átalakulása - meglévő szankciók vs. új jogkövetkezmények
- Bírságkiszabás tendenciái, bírságolási gyakorlat a számok és az új bírságolási szabályok tükrében

Nagy Ákos kommunikációs igazgató (VM.kom Kommunikációs Iroda): A népegészségügyi program kommunikációja

A népegészségügyi program kommunikációs kihívásai
A lehetséges válaszok a már megszerzett tapasztalatok függvényében:
Informálás és/vagy mozgósítás?
Reklám és/vagy pr?
Országos és/vagy lokális?
Egyedül és/vagy partnerek?
Központi forrás és/vagy szponzorok?
A tapasztalatok összegzése. Tanulságok?!

Szombati Orsolya (Noguchi Porter Novelli, Budapest): Image és hitelesség a magyar egészségügyben

Ha pozitív hírnevet akarsz, törekedj olyanná lenni, amilyennek látszani szeretnél - mondták már az ókori görögök is. Ez lehetne az előadás egyik fő mottója, hiszen a mai világban mindinkább terjedő nézet és erős evidencia, hogy a szervezetek hírneve és elismertsége a legértékesebb vagyontárgy. Gondoljunk csak bele: több évbe is beletelik, mire egy hírnevet felépítünk, de 5 perc is elég ahhoz, hogy leromboljuk. A sikeres egészségügyi kommunikáció három értéken nyugszik: a szervezet láthatóságán, átláthatóságán, a cél hitelességén és a társadalmi környezettel kialakított kölcsönös bizalmon. Minden szervezet számára létfontosságú - legyen szó akár forprofit vagy nonprofitról -, hogy elfogadást nyerjen a környezetétől, valamint, hogy megkülönböztethető legyen más szervezetektől. Ezért nagyon fontos azon elv szem előtt tartása, miszerint amit teszel, amit mondasz, és amit mások mondanak rólad, ugyanis ez a hírnév és hitelesség fő alakítója. Az előadás azt a célt szolgálja, hogy bemutassa azokat a modern álláspontokat és gyakorlati PR megoldásokat, amellyel az egészségügyi szereplők, különösen a gyógyszergyártó vállalatok reputációjukat és a társadalmi megítélésüket javítani tudják.