A világ első és második számú gyógyszergyártója, a Pfizer Inc. és a szintén amerikai Merck & Co.közül az utóbbi a második negyedévben éves összehasonlításban nagyobb mértékben növelte árbevételét, és a nettó nyereség tekintetében is felülmúlta vetélytársát, amelynek sikerterméke, a Viagra iránt némileg megcsappant az érdeklődés. A Pfizer nettó nyeresége a második negyedévben éves összehasonlításban 1 százalékkal, 1,15 milliárd dollárra esett vissza, de ez nagyrészt a Warner-Lambert Co. múlt hónapban véglegesített felvásárlásával kapcsolatos költségeknek tudható be. (Azok nélkül számolva 21 százalékkal, 1,44 milliárd dollárra ugrott a nyereség.) A világ legnagyobb gyógyszergyártója 8 százalékkal, 7,04 milliárd dollárra növelte árbevételét, figyelembe véve a Warner-Lambert teljesítményét is. A sikertermékek nagy része jól ment: a Lipitor koleszterinszint-csökkentő eladásai 40 százalékkal, 1,26 milliárd dollárra ugrottak, a magas vérnyomás elleni Norvasc forgalma 13 százalékkal, 805 millió dollárra nőtt. Hiába költött azonban a Pfizer többet a Viagra egyre fiatalabb közönséget megcélzó reklámhadjáratára, a szer iránti lelkesedés lanyhulni látszik: értékesítése az egy évvel korábbi 305 millióról 304 millió dollárra mérséklődött. A Merck & Co. éves összehasonlításban 18 százalékkal, 9,48 milliárd dollárra növelte árbevételét, főként a Vioxx ízületi gyulladásra használt, valamint a Zocor koleszterinszint-csökkentő gyorsan növekvő forgalmának köszönhetően. Az előbbi értékesítése 97 millióról futott fel 475 millió dollárra, az utóbbié pedig 20 százalékkal, 1,3 milliárd dollárra nőtt. A világ második legnagyobb gyógyszergyártójának nettó nyeresége 16 százalékkal, 1,72 milliárd dollárra emelkedett, amiben jelentős szerepet játszottak a sajátrészvény-vásárlások és az adó csökkenése is.

A holland Organon cég fejlesztette ki a tablettát. Shanghaiban és Skóciában próbálták ki. A szer a vérkeringésbe juttat olyan hormonokat, amelyek megakadályozzák a spermaképződést. Ez az első sikeres, szájon át bevehető, férfiaknak szánt készítmény a fogamzásgátlás történetében. A hatvan úr szervezete, akik néhány hónapon át szedték, 0 számú spermiumot termelt egy idő után, és semmiféle mellékhatást nem tapasztaltak. 
Egy felmérés során, a megkérdezett nők mintegy hetvenöt százaléka állította, hogy szeretné, ha partnere védekezne a nem kívánt terhesség ellen.

Az amerikai Celera cég a biotechnológiai ipar Microsoftja. Ugyanakkor a tőzsdei szakemberek szerint egyelőre nem lehet pontosan számszerűsíteni a DNS dekódolásával, 150 millió dolláros kutatás keretében foglalkozó vállalat piaci értékét, holott már jelenleg is lelkes kisbefektetők hada vásárolja a cég részvényeit. Illetve a Celerával hat újabb nagybefektető gyógyszeripari vállalat és orvosi egyetem tárgyal, hogy évi mintegy 15 millió dolláros jutalékot kifizetve genetikai információkhoz jusson. J.C. Venter, a Celera hírhedt üzleti és tudományos vezetője szerint a Celera üzleti terve csak most kezdődik, és ez az egész orvostudomány és orvosi gyakorlat üzletmenetét át fogja alakítani. A vállalat fő stratégiája lényegében az, hogy az Interneten ingyenesen hozzáférhetővé teszi az emberi gének kódjait, a fő bevétele viszont a navigálást és keresést megkönnyítő verzió előfizetési díjaiból tevődik össze. Emellett például a kutatásban felhasznált, speciálisan kifejlesztett szekvenciális génkereső eszközeiből értékesített néhányat, a korábban rivális Human Genome Project-nek (az emberi génkészlet feltérképezését végző program), darabját 300 ezer dollárért. A Celera-részvények árfolyama azonban a június 26-i, Fehér Ház-beli, az emberi génállomány megfejtésére vonatkozó világhírű bejelentést követően tíz dollárra zuhant a néhány nappal korábbi száz dolláros árfolyamról. A pénzügyi szakértők többsége, de maga a Celera anyavállalatát (PE Corporation) vezető Tony White is elismeri, hogy: "A Celera esetében más a kockázati és bizonytalansági szint." Főként a hosszú kutatási-, fejlesztési-, engedélyezési időtáv miatt az első génalapú gyógyszer piaci megjelenése minimum öt és tíz év közé tehető. D. Richner, a Lombard Odier Immunology Fund svájci biotechnológiai befektetési alap igazgatója szerint: "A piac nehezen tudja számszerűsíteni a biotechnológiai vállalatok értékét, különösen akkor, ha nincsen termék a piacon, és ehhez semmilyen forgalom vagy bevétel nem köthető.